Timor-Leste reforsa nia visibilidade iha FMI liuhosi partisipasaun ho Brazíl
Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Ministru no
Porta-Vóz Ofisiál Governu Timor-Leste
Díli, Loron 18 fulan Setembru tinan 2012
Timor-Leste reforsa nia visibilidade iha FMI liuhosi partisipasaun ho Brazíl
Governu Timor-Leste halo di’ak liután nia lian no hatudu nia an iha Fundu Monetáriu Internasionál.
Ministra Finansa Timor-Leste,Emília Pires, no Ministru Finansa Brazíl nian, Guido Mantega, fó-sai formál entrada Timor-Leste ba Diresaun (sírkulu eleitorál) Brazíl nian iha Konsellu Ezekutivu Fundu Monetáriu Internasionál nian. Entrada Timor-Leste nian iha Diresaun brazileira ne’e sei hala’o hahú iha loron 1 fulan Novembru tinan 2012, hafoin liu tiha eleisaun ba Konsellu Ezekutivu Fundu nian. Diretór Ezekutivu brazileiru mós sei reprezenta interese Timor-Leste nian iha FMI.
Partisipasaun Timor-Leste nian iha Diresaun brazileira sei reforsa kooperasaun entre país rua ne’e, iha nível bilaterál nune’e mós iha nível multilaterál, iha matéria ekonómika no finanseiru. Desizaun kompromisu hamutuk ne’e hatudu relasaun ne’ebé metin tanba istória, kultura, lian no polítika, nune’e mós hametin kooperasaun entre Timor-Leste no Brazíl iha ajenda internasionál.
Entrada Timor-Leste nian ne’e la’o tuir esforsu Brazíl nian hodi halo rai hotu-hotu haree no rona lian husi nasaun ne’ebé kiik liu iha FMI nian laran.Hodi promove kriasaun “Inisiativa Estadu Kiik sira nian” Diretór Ezekutivu brazileiru fó tiha ona kontribuisaun hodi aumenta tratamenru ne’ebé prioritáriu ne’ebé Fundu ne’e fó ba interese husi nasaun sira ne’e,liu-liu iha matéria kooperasaun konjuntu no prestasaun asisténsia téknika nian.
Prezensa timor-oan sira determina ona, hodi aumenta liutan kna’ar Diretór brazileiru ho kontribuisaun únika país sira ida-idak nian no nune’emós liu husi fatu katak nasaun ne’ebé prezide grupu g7+, ne’ebé kompostu husi país 17, ne’eb’e buka hodi fó visibilidade internasionál boot ba difikuldade no dezafiu Estadu nian ne’ebé hetan tanba konflitu.
Timor-Leste ne’ebé sai nu’udar país aziátiku primeiru ne’ebé hamutuk ho Diresaun brazileira. Nune’e mós sai nu’udar nasaun segundu ho lian portugés, aleinde Brazíl, hodi adere ba “sírkulu eleitorál” reprezentasaun Timor-Leste nian iha Fundu ne’e sei metin liu bainhira integra iha Diresaun Brazíl nian no sai nu’udar pasu importante ida ba Timor-Leste ho nia Povu.
