Governu Timor-Leste

Iha pasu signifikativu ida atu hametin relasaun bilaterál no promove dezenvolvimentu sustentavel, Ministru Petróleu no Rekursus Minerais Timor-Leste, Francisco da Costa Monteiro, hala’o sorumutuk produtiva ida ho Ministra Australiana ba Rekursus no Norte Austrália, Madeleine King MP, no Ministra Negósius Estranjeirus, Penny Wong. Sorumutuk ne’e hala’o iha loron 23 fulan-janeiru tinan 2024 iha Parlamentu Austrália, iha Canberra, no foka liu ba dezenvolvimentu hamutuk kona-ba projetu kaptura no armazenamentu karbonu nomós avansu dezenvolvimentu Greater Sunrise nian. 

Ministru sira ne’e partisipa iha diskusaun konstrutiva, ne’ebé ko’alia liu apoiu no kompromisu ne’ebé sólidu ba projetu kaptura no armazenamentu karbonu Bayu-Undan nian. No rekoñese importánsia husi kolaborasaun ida-ne’e hodi hasoru alterasaun klimátika no promove fronteira teknolójika, governante sira ne’e konkorda ona atu reforsa kooperasaun ne’e hodi kria enkuadramentu legál no regulamentár ne’ebé presiza. Esforsu hamutuk ida-ne’e ho objetivu atu fasilita movimentu efisiente CO2 nian entre nasaun rua ne’e, no permite armazenamentu seguru ba CO2 iha rezervatóriu subakuátiku. 

Governante sira ne’e mós reafirma kompromisu ho diálogu kontínuu altu nivel nian ho konsórsiu ne’ebé dezenvolve kampu Greater Sunrise (Sunrise Joint Venture).

Objetivu prinsipál husi diskusaun sira ne’e atu finaliza aspetu krítiku husi projetu Greater Sunrise, inklui Kódigu Minerasaun Petróleu, Rejime Fiskál no Kontratu ba Partilla Produsaun. Durante sorumutuk ne’e ko’alia liu kona-ba kompromisu mútua nasaun rua ne’e nian ho dezenvolvimentu ba projetu Greater Sunrise ne’ebé komersialmente viavel no fó benefísiu ba malu. 

Enkontru ida-ne’e hanesan pasu pozitivu ida iha kooperasaun rejionál no destaka vizaun hamutuk entre Timor-Leste no Austrália hodi promove solusaun ba enerjia ne’ebé sustentável iha dezenvolvimentu ekonómiku no hametin relasaun bilaterál entre nasaun rua ne’e.