Rejime Jurídiku kona-ba Arbitrajen Voluntária hetan ona aprovasaun iha jeneralidade
Parlamentu Nasionál, ohin, loron 26 fulan-janeiru tinan 2021, diskute no aprova ona Proposta Lei kona-ba Rejime Jurídiku Arbitrajen Voluntária iha jeneralidade, ho votu afavór 57, laiha votu kontra no abstensaun rua, iha debate ida ne’ebé partisipa mós husi Ministru Prezidénsia Konsellu Ministrus, Fidelis Manuel Leite Magalhães, no Ministru Justisa, Manuel Cárceres da Costa.
Iha ámbitu aprovasaun Rejime Jurídiku Arbitrajen Voluntária nian ne’e, aprova mós autorizasaun lejizlativa atu halo alterasaun ida ba Kódigu Prosesu Sivíl atubele halo armonizasaun ne’ebé presiza ho rejime jurídiku foun ida-ne’e.
Hafoin leitura kona-ba konkluzaun sira husi Komisaun Asuntu Konstitusionál no Justisa (Komisaun A) Parlamentu Nasionál nian, Ministru Prezidénsia Konsellu Ministrus halo enkuadramentu jerál ida kona-ba Proposta Lei ne’e, no esplika katak proposta lei ne’e elabora ona iha tinan kotuk husi Ministériu Reforma Lejizlativa no Asuntus Parlamentares (MRLAP) ne’ebé halakon ona, hamutuk ho Ministériu Justisa no ne’ebé enkuadra iha ámbitu husi prosesu sira hadi’a setór justisa no reforma lejizlativa, no reforma lejizlativa ne’e rasik, tanba MRLAP la eziste ona, Prezidénsia Konsellu Ministrus maka koordena fali.
Fidelis Magalhães fiar katak kriasaun “rejime jurídiku kona-ba arbitrajen voluntária sei la hadi’a de’it prosesu rezolusaun disputa nasionál, maibé mós atu kontribui hodi hadi’a ambiente negósiu sira nian, ba kompetitividade no mós ba seguransa jurídika, ba ita-nia atividade komersiál no ba aumentu investimentu sira no negósiu iha ita-nia país.”
Ministru ne’e hateten katak Proposta Lei ne’e buka atu rezolve lakuna sira ne’ebé iha no kompleta ordenamentu jurídiku nasionál. Ba dahuluk ida-ne’e ko’alia kona-ba rezolve “lakuna ida ne’ebé iha nanis ona iha ordenamentu jurídiku nasionál, relasiona ho arbitrajen voluntária”, tanba “aleinde previzaun jurídiku-konstitusionál kona-ba ezisténsia tribunál arbitral sira”, Kódigu Prosesu Sivíl mós “presupoin kriasaun rejime jurídiku arbitrajen nian”. Hakarak mós atu “kompleta sistema rezolusaun litíjiu nasionál, ne’ebé tenke sai hanesan sistema diversifikadu ida no ne’ebé la halakon aparellu organizasionál tribunál sira Estadu nian”. Ho hanoin ida-ne’e kria ona “alternativa ida ba tribunál sira” hodi rezolve konflitu sira.
Arbitrajen maka métodu alternativu ida atu rezolve konflitu entre parte sira, aleinde sistema judisiáriu regulár. Parte sira ne’ebé iha konflitu konkorda katak problema tenke rezolve husi árbitru sira ne’ebé sira maka hili ona no desizaun finál kesi parte sira no iha forsa ezekutiva husi desizaun tribunál judisiál sira nian.
Vantajen prinsipál ida husi arbitrajen maka seleridade iha rezolusaun kazu sira no kompeténsia husi ema sira ne’ebé deside litíjiu ne’e, haree ba kompleksidade no espesifisidade husi tema balu ne’ebé sei iha hela análize. Tanba la’o tuir regra internasionál lubuk ida, permite seleridade boot liu iha rezolusaun konflitu sira no iha karakter ida vinkulativu kona-ba desizaun, arbitrajen promove konfiansa husi parseiru esternu sira no hamenus impedimentu ba sira-nia investimentu iha país ne’e.
Proposta Lei ne’e daudaun ne’e sei hetan apresiasaun iha espesialidade husi Komisaun A, atu tuirmai sei haruka ba plenáriu hodi sujeita ba votasaun finál globál.
Iha tempu badak sei sai hanesan alvu diskusaun no votasaun nian mós maka Proposta kona-ba Rezolusaun ba Adezaun Timor-Leste nian ba Konvensaun Nova Yorke tinan 1958, kona-ba rekoñesimentu no ezekusaun sentensa arbitral estranjeira sira. Adezaun Timor-Leste nian ba Konvensaun ne’e, ne’ebé mak nu’udar pilár importante ida iha arbitrajen internasionál, ne’ebé ratifika ona husi Estadu 161, hamutuk ho Rejime Jurídiku Arbitrajen Voluntária nian, sai nu’udar insentivu importante ida ba intensifikasaun relasaun komersiál sira ho rai li’ur no fatór ida atu promove investimentu estranjeiru.
