Sorumutuk Estraordináriu Konsellu Ministrus nian iha loron 15 fulan-janeiru tinan 2021
Prezidénsia Konsellu Ministrus
VIII Governu Konstitusionál
...........................................................................................................................
Komunikadu Imprensa
Sorumutuk Estraordináriu Konsellu Ministrus nian iha loron 15 fulan-janeiru tinan 2021
Konsellu Ministrus hala’o sorumutuk iha Palásiu Governu, iha Dili, no deside halo revogasaun ba Rezolusaun Governu nian nu. 52/2020, loron 30 fulan-dezembru, ne’ebé aprova ona renovasaun impozisaun serka sanitária iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oekusi Ambenu (RAEOA). Haree ba rekuperasaun husi ema hotu ne’ebé infetadu ho COVID-19 iha RAEOA, nune’e mós la iha rejistu kazu foun sira ho transmisaun komunitária, Governu deside ona atu suspende serka sanitária, no permite filafali dezlokasaun sira, liuhusi rai maran no liuhusi tasi, entre rejiaun ne’ebé temi daudaun ne’e no munisípiu sira seluk.
Ikusliu, haree mós ba rekuperasaun husi ema ne’ebé infetadu no mós la iha rejistu kazu foun sira husi transmisaun komunitária, Konsellu Ministrus deside ona hodi revoga Dekretu Governu n. 21/2020 loron 30 fulan-dezembru, no aprova ona projetu Dekretu Governu foun ida, ne’ebé aprezenta husi Primeiru-Ministru, Taur Matan Ruak, kona-ba medida sira ezekusaun Deklarasaun Estadu Emerjénsia nian, ne’ebé estabelese liuhusi Dekretu Prezidente Repúblika nu. 73/2020, loron 30 fulan-dezembru.
Medida sira ne’ebé mak hatuur iha diploma ne’e mak hanesan ho Dekretu Governu n. 18/2020, loron 3 fulan-dezembru, ne’ebé define ona regra sira ba ezekusaun husi deklarasaun ida uluk Estadu Emerjénsia nian.
Dekretu Governu ne’e rekomenda katak sidadaun hotu-hotu ne’ebé hela iha territóriu nasionál tenke buka adota no promove adosaun ba komportamentu sira kona-ba distansiamentu sosiál, mak hanesan evita halibur malu, mantein distánsia ida, pelumenus metru ida ho balun entre ema ida- ho ema seluk, ho sira ne’ebé mak la moris hamutuk iha família nia laran, utiliza máskara fasiál ne’ebé taka inus no ibun bainhira tama iha fatin ne’ebé taka metin no ema barak halibur malu no fase liman beibeik, liuliu iha kontaktu ho sasán sira, hanesan osan, no bainhira hakarak tama iha estabelesimentu komersiál sira ka iha edifísiu sira ne’ebé funsiona servisu administrasaun públika nian.
Ba indivíduu hotu-hotu ne’ebé hakarak tama no sai husi territóriu nasionál, obrigatóriu, tenke sujeita ba kontrolu sanitáriu. Sei sai mós obrigatóriu ba izolamentu profilátiku (kuarentena) ho durasaun mínima loron sanulu resin-haat no halo teste ba COVID-19 nian, ba sidadaun sira ne’ebé hakarak tama iha país ne’ebé hatudu sintomatolojia husi COVID-19, ka ema sira iha ona kontaktu ho indivíduu sira ne’ebé infetadu ho SARS-Cov-2. Ba despeza sira ne’ebé relasiona ho izolamentu profilátiku, sei suporta husi indivíduu ida-idak bainhira kumpre iha estabelesimentu saúde, rezidénsia ka iha sentru izolamentu privadu sira, indivíduu sira ne’e maka sei selu rasik.
Sei nafatin bandu atu hakat liu fronteira terrestre nian ba fins tradisionál ka kostumeiru nian sira no mós ba asesu merkadu sira ne’ebé regula ona, sei mantein nafatin ba sansaun sira ne’e. Ema estranjeiru sira ne’ebé tama iha territóriu nasionál, liuhusi fronteira terrestre sira, nafatin sujeita ba autorizasaun prévia.
Durante períodu vijénsia estadu emerjénsia nian lisensa hotu-hotu, autorizasaun no atu administrativu sira seluk no dokumentu sira mantein válidu la haree ba ninia validade prazu nian. REMATA
