Sorumutuk Konsellu Ministrus nian iha loron 23 fulan-setembru tinan 2020
Prezidénsia Konsellu Ministrus
VIII Governu Konstitusionál
...........................................................................................................................
Komunikadu Imprensa
Sorumutuk Konsellu Ministrus nian iha loron 23 fulan-setembru tinan 2020
Konsellu Ministrus hala’o sorumutuk iha Palásiu Governu, iha Dili, no aprova ona projetu Dekretu-Lei ne’ebé Ministru Agrikultura no Peskas, Pedro dos Reis, aprezenta ona, kona-ba alterasaun dahuluk ba Dekretu-Lei nú. 19/2019, loron 31 fulan-jullu, kona-ba Orgánika Ministériu Agrikultura no Peskas nian. Projetu Dekretu-Lei ida-ne’e ho objetivu atu armoniza substánsia husi Lei Orgánika Ministériu nian ho atuál Lei Orgánika VIII Governu Konstitusionál, ho objetivu atu prevee orgánika ninia estrutura ezisténsia husi Vise-Ministru Agrikultura no Peskas. Halo mós aprovasaun logotipu husi Ministériu Agrikultura no Peskas nian, ne’ebé sei nu’udar sinál ida iha dokumentu no impresu tomak ne’ebé Ministériu refere halo.
Ministru Koordenadór Asuntus Ekonómikus, Joaquim Amaral, aprezenta ona projetu Dekretu-Lei, ne’ebé aprova ona, ho alterasaun sira, iha Konsellu Ministrus, ne’ebé estabelese medida apoiu sira ba família sira, liuhusi atribuisaun sesta bázika, no mós ba produtór agríkola no operadór komersiál ba produtu alimentár no ijiene pesoál, nasionál no lokál nian sira, ho objetivu atu estimula ekonomia iha kurtu-prazu no fó insentivu ba produsaun no ba komérsiu, iha ámbitu Planu Rekuperasaun nian. Projetu Dekretu-Lei ne’e hatuur mós mekanizmu no kondisaun sira ba implementasaun medida hirak-ne’e no kria rejime espesiál ida ba aprovizionamentu iha ámbitu atribuisaun sesta bázika nian sira.
Benefisiáriu sira husi sesta bázika ne’e mak ema hirak-ne’ebé nu’udar agregadu familiár sira ne’ebé rejista ona iha “Livru Rejistu Uma Kain” ne’ebé hela iha territóriu nasionál iha momentu ne’ebé hala’o distribuisaun ba sesta bázika ne’e, no mós, sidadaun timoroan sira-ne’ebé agora tama hela iha instituisaun sosio-edukativa, relijioza, sanitária sira ka ema sira-ne’ebé tama hela iha komarka, maibé sira-ne’e sei simu ketak no la inklui iha sira-nia uma-kain ne’ebé rejista husi “Livru Uma-Kain”
Sesta bázika ne’e sei atribui iha fulan-novembru no fulan-dezembru, ne’ebé nia montante fiksa tiha ona to’o $25,00 (dolar amerikanu ruanulu-resin-lima), ba membru ida-idak husi agregadu família nian, kada fulan iha fulan rua ne’e nia laran. Sesta bázika ida bele troka ho folin sasán ne’ebé korresponde ba valór osan nian.
Medida ne’e bele tulun família sira atu sustenta sira-nia nesesidade bázika sira, nune’e, bele kontribui atu kombate hasoru hamlaha no vulnerabilidade boot ne’ebé eziste iha rejiaun balu iha territóriu nia laran ne’ebé ki’ak no izoladu liu, no kontribui atu mellora dieta alimentár no nutrisionál família Timoroan sira nian, ne’ebé hetan impaktu negativu tanba menus husi rendimentu. Apoiu ne’e mós ho objetivu atu estimula dinámika ekonómika lokál liuhusi sirkulasaun rekursus finanseirus ne’ebé presiza tebetebes atu hasa’e produsaun nasionál, nune’e, bele hamenus impaktu sira husi krize ekonómika tanba pandemia, iha ámbitu Planu Rekuperasaun Ekonómika, kria kondisaun sira atu aumenta rendimentu agrikultór sira nian, produtór agríkola einjerál no komersiante lokál sira-nia rendimentu, ho objetivu atu insentiva mós oferta lokál, hodi garante distribuisaun ba sira-nia produtu.
Governu delibera atu propoin ba Sua Exelénsia, Senhór Prezidente Repúblika, Francisco Guterres Lú Olo, estensaun estadu emerjénsia, ba loron tolunulu. Haree ba mudansa preokupante husi situasaun epidemiolójika no proliferasaun ba kazu rejistadu husi kontájiu COVID-19, iha nivel rejionál, no mós nivel mundiál, atu evita no netraliza risku sira husi propagasaun SARS-CoV-2, nune’e bele proteje saúde públika no iha kbiit atu hatán ba Sistema Nasionál Saúde, Governu propoin ba Señor Prezidente Repúblika katak, liuhusi estensaun husi deklarasaun kona-ba estadu emerjénsia, permite atu suspende ka restrinje direitu tomak kona-ba sirkulasaun internasionál, sirkulasaun no fiksasaun rezidénsia no rezisténsia.
Ikusliu, Ministru Defeza, Filomeno da Paixão de Jesus, aprezenta opsaun polítika-lejizlativa sira relasiona ho projetu Dekretu-Lei kona-ba Rejime Remuneratóriu F-FDTL nian no projetu Dekretu-Lei relasiona ho Regulamentu kona-ba Lei Servisu Militár nian. REMATA
