Sorumutuk Konsellu Ministrus nian iha loron 13 fulan-dezembru tinan 2016
Prezidénsia Konsellu Ministrus
VI Governu Konstitusionál
..............................................................................................................................
Díli, loron 13 fulan-dezembru tinan 2016
Komunikadu Imprensa
Sorumutuk Konsellu Ministrus nian iha loron 13 fulan-dezembru tinan 2016
Konsellu Ministrus hala’o sorumutuk iha tersa ne’e, iha Palásiu Governu, iha Dili, no aprova ona alterasaun dahuluk ba Dekretu Governu nian kona-ba Ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu ba tinan 2016, ne’ebé Ministériu Finansas propoin. Diploma ida ne’e sei altera regra sira kona-ba ezekusaun orsamentál iha kategoria saláriu no vensimentu ne’ebé hatuur ona iha Dekretu Governu nian n.1/2016 loron 14 fulan-janeiru. Ho dalan ida ne’e maka sei hanaruk prazu ba aprezentasaun mapa pesoál husi Servisu sira ne’ebé laiha Autonomia Administrativa no Finanseira (SSAAF-sigla iha lia-portugés), Servisu no Fundu Autónomu sira (SFA) no Órgaun Autónomu sira ne’ebé laiha Reseita Rasik (OASRP-sigla iha lia-portugés), atu nune’e asegura ezekusaun orsamentu iha kategoria hirak ne’e no, iha tempu hanesan, fó dalan ba kontinuidade husi pagamentu no informasaun fiar-belek kona-ba osan hira mak Estadu gasta ona.
Ba kualidade interpretasaun kona-ba kuadru jurídiku eleitorál ida ne’ebé sai di’ak liu no, atu nune’e, organizasaun prosesu eleitorál bele sai di’ak liu, Konsellu Ministrus aprova ona Alterasaun da-5 ba Lei Eleitorál Prezidente Repúblika no Alterasaun da-4 ba Eleitorál ba Parlamentu Nasionál, ne’ebé Ministru Koordenadór Asuntu Administrasaun Estadu no Justisa no Ministru Administrasaun Estatál mak aprezenta. Alterasaun hirak ne’e buka atu halo armonizasaun ho lei órgaun sira administrasaun eleitorál nian no divizaun administrativa territóriu nian, ne’ebé daudaun ne’e altera ona, nune’e loke mós dalan ba sidadaun timoroan sira ne’ebé hela iha rai-li’ur atu partisipa iha eleisaun. Aleinde ida-ne’e, armonizasaun dispozisaun lei eleitorál nian hirak ne’e ho rejimentu Parlamentu Nasionál nian, no mós introdusaun violasaun hasoru dixiplina partidária hanesan kauza husi lakon mandatu deputadu nian buka atu hametin autoridade bankada parlamentár sira. Maske propoin ona aumentu klázula barreira ba porsentu 5 husi totál eleitór sira ne’ebé halo ona inskrisaun iha resenseamentu eleitorál, Konsellu Ministrus nafatin mantein votu porsentu 3 ne’ebé fó sai ho válidu, atu nune’e bele atribui mandatu parlamentár nian sira ba kualkér partidu.
Ministru Estadu, Koordenadór Asuntu Ekonómiku no Ministru Agrikultura no Peskas aprezenta ona proposta Lei kona-ba Arbitrajen, Mediasaun no Konsiliasaun, ne’ebé permite rezolusaun alternativa ba konflitu komersiál sira. Proposta Lei ne’e prepara bazeia ba versaun husi modelu lei Komisaun Nasoins Unidas nian ba Direitu Komérsiu Internasionál nian (UNCITRAL), ne’ebé Asembeleia Jerál Nasoins Unidas nian adota iha tinan 1985; aleinde arbitrajen komersiál, lei ne’e sei regula mós mediasaun no konsiliasaun ba konflitu komersiál sira. Inisiativa husi Governu ne’e ninia justifikasaun maka lei ne’e sei favorese investimentu privadu no diversifikasaun ekonomia ne’ebé sei mai husi investimentu ne’e.
