Sorumutuk Konsellu Ministrus nian iha loron 10 fulan-agostu tinan 2016

Prezidénsia Konsellu Ministrus

VI Governu Konstitusionál

..............................................................................................................................

Dili, loron 10 fulan-agostu tinan 2016

Komunikadu Imprensa

Sorumutuk Konsellu Ministrus nian iha loron 10 fulan-agostu tinan 2016

Konsellu Ministru hala’o sorumutu iha loron kuarta, iha Palásiu Governu, iha Dili atu avalia Timor-Leste nia tulun ba Repúblika Portugeza atu kombate inséndiu ne’ebé makestraga país ne’e, ne’ebé  hamate ona ema na’in ida. Aprova ona tulun euro millaun 2 atu haforsa kapasidade resposta nian iha terrenu. Husi valór ne’e, euro millaun ida rihun 250 sei entrega hodi fó tulun ba autoridade portugeza nian sira hodibele kombate  inséndiu (ahi-han-rai) no euro rihun 750 sei fó  tulun diretu ba populasaun sira ne’ebé afetadu.

Primeiru-Ministru Portugál nian, António Costa, bolu atensaun ba difikuldade ne’ebé país ne’e sei hasoru iha loron hirak tuirmai, tanba previzaun meteorolójika sira ne’ebé hatudu ba anin boot no temperatura hirak ne’ebé sa’e maka’as. Fó sai ona mós katak sei tau iha prátika pré-alerta kona-ba mekanizmu europeu protesaun sivíl nian, nune’e mós ho akordu auxíliu nian ida ne’ebé asina ona ho Rúsia kona-ba tulun, bainhira iha difikuldade.

Tuir Protesaun Sivíl Portugál nian, inséndiu 100 resin mak ativu hela iha territóriu kontinentál no iha nusa-oan (illa) Madeira. Oras ne’e daudaun, iha bombeiru besik rihun 3, viatura 900 resin no aviaun espesiál rega ahi nian atu halo kombate ba inséndiu hirak ne’e.

Iha Altu Miñuu, planu distritál emerjénsia nian tau ona iha prátika, ne’ebé fó dalan ba  autoridade lokál sira atu husu meiu reforsu nian sira husi Governu. Planu ne’e tau ona mós iha prátika iha tinan 2015.

Primeiru-Ministru, Rui Maria de Araújo, konsidera situasaun ne’e perigu boot tebes, tanba ne’e maka nia konvoka ona sorumutuk estraordináriu Konsellu Ministru nian no fó sai ona transferénsia urjente tulun finanseiru ida ne’e ba autoridade sira no ba populasaun Portugál nian. REMATA

   Ba leten