………………………………………………………………………………………………………………
Díli, Loron 3 Fulan Fevereiru Tinan 2014
Komunikadu Imprensa
Sorumutu extraordinária Konsellu Ministru loron 3 fulan Fevereiru 2014
Governu hala’o sorumutu estraordinária iha segunda-feira ne’e, loron 3 fulan Fevereiru 2014, iha sala sorumutu Konsellu Ministru nian, iha Palásiu Governu, iha Díli, no aprova ona:
1. Rezolusaun Governu ne’ebé aprova ba konsesaun Ajuda Finanseira ba Portugál rezultadu husi inséndiu iha tinan 2013
Iha 2013, Portugál hetan kastigu ida husi inséndiu ho númeru ida aas tebes. Situasaun ne’e enfrakese korporasaun bombeiru sira nian, ne’ebé halakon mós soldadu dame sira nia vida, ekipamentu, iha korperasaun bombeiru sira nian barak-barak. Haree ba akontesimentu sira ne’ebé mosu no laiha prevensaun, Governu rezolve aprova donativu ho valór osan $ 500.000 (dólar amerikanu rihun atus lima) hodi fó apoiu ba entidade sira ne’e atu reforsa sira nia kapasidade hodi kombate ahi.
2. Rezolusaun Governu nian ne’ebé aprova tiha konsesaun Ajuda Finanseira ba Vítima sira Dezastre Naturál ne’ebé akontese iha Indonézia
Tempu at ne’ebé mak akontese iha zona sentraá Indonézia nian, durante tempu udan ne’e, tuir informasaun husi autoridade lokál sira, pelu menuz halo ema na’in 18 mate, no ema rihun 80 resin mak husik tiha sira nia hela fatin.
Autoridade Indonzsia sira halo ona esforsu maka’as tebes hodi harii sentru sira abrigu temporáriu nian hodi fó tulun, fahe bee, aihan no hena ba hatais ba ema sira ne’ebé mak hasai tiha husi sira nia uma.
Ho objetivu atu apoia vítima sira ba dezastre naturál sira, Governu desidi hodi aprova donativu ho valór osan $ 500.000 ( dólar amerikanu rihun atus lima).
3. Rezolusaun Governu nian ne’ebé aprova konsesaun Ajuda finanseira ba Vítima sira husi Siklone Ian iha Tonga
Governu aprova ona donativu ida ho valór osan $ 250.000 (rihun atus rua lima nulu dólar amerikanu) atu tulun vítima sira husi Siklone Ian, ne’ebé atinje arkipélagu Tonga – monarkia ida ne’ebé maka halo parte husi Polinézia, iha parte sul Oseanu Pasífiku nian.
Siklone ne’e, ho kategoria 5, ho anin boot ne’ebé huu ho velosidade kilómetru 287 oras ida, ne’ebé provoka korte iha komunikasaun no fornesimentu enerjia elétrika iha arkipélagu ne’e no illa balun izolada nafatin.
4. Dekretu-Lei ne’ebé kria Unidade Informasaun Finanseira
Diploma ida ne’e, ne’ebé mosu iha segimentu husi aprovasaun Rejime Jurídiku Prevensaun no Kombate ba Brankeamentu Kapitál no ba Finansiamentu Terrorizmu (Lei n.u 17/2011, loron 28 fulan-Dezembru) ne’ebé regula Unidade Informasaun Finanseiru (UIF), ne’ebé kria ona iha lei ne’e.
UIF “maka entidade administrativa ida ne’ebé harii hamutuk ho Banku Sentrál Timor-Leste nian, nu’udar responsável atu analiza informasaun sira ne’ebé iha relasaun ho relatóriu sira tranzasaun suspeita sira no informasaun sira seluk ne’ebé iha relasaun ho krime brankementu kapitál no finansiamentu terrorizmu no habelar informasaun sira ne’e ba entidade kompetente sira”.
5. Rezolusaun Governu nian ne’ebé aprova Konstituisaun Komisaun Nasionál ba Implementasaun medida sira kona-ba Kombate Brankementu Kapitál no Finansiamentu Terrorizmu nian
Komisaun Nasionál ba Implementasaun medida Kombate Brankementu Kapitál no Finansiamentu Terrorizmu (CNCBC, sigla iha lian Portugés) ninia misaun maka “koordena implementasaun rekomendasaun sira no standards husi Grupu Asaun Finanseiru Internasionál (FATF/GAFI)”.
Tanba brankeamentu kapitál no finansiamentu terrorizmu sai hanesan fenómena ho natureza no relevánsia tranznasionál, maka kriasaun CNCBC presiza duni atu asegura kumprimentu norma internasionál sira ne’ebé iha relasaun ho krime sira ne’e, ba sira ne’ebé Timor-Leste adere ona, no Governu iha duni hakarak atu dezenvolve no adekua lejizlasaun nasionál atubele halo sai efikáz liután hodi kombate ba krime sira ne’ebé iha ligasaun ba brankeamentu kapitál no finansiamentu terrorizmu.
Governu konsidera Rekomendasaun sira husi Grupu Asaun Finanseiru Internasionál (FATF/GAFI), ne’ebé hetan rekoñesimentu husi nasaun no jurizdisaun 140 resin no husi organizasaun internasionál no rejionál importante sira, no ba integrasaun Timor-Leste nian iha Grupu Ázia-Pasífiku Kontra Brankementu Kapitál (sigla iha lian Portugés APG).
Konsellu ministru halo ona mós análize kona-ba :
1. Relatóriu ba Progresu Avaliasaun Mútua kona-ba Brankeamentu Kapitál
Relatóriu semestrál ne’e, aprezenta husi Banku Sentrál Timor-Leste ba Konsellu Ministru, hodi hatán ba rekomendasaun hirak ne’ebé halo husi Grupu Ázia-Pasífiku Kontra Brankeamentu Kapitál (APG sigla iha lian Portgés) ba Timor-Leste kona-ba kestaun brankeamentu kapitál no krime sira seluk iha relasaun ho kestaun ne’e. Timor-Leste sei aprezenta dokumentu ne’e iha Sorumutu Anuál APG nian, ne’ebe sei hala’o iha Makau, iha fulan Jullu. Fó hanoin de’it katak Timor-Leste sai hanesan membru APG nian husikedas fulan Jullu tinan 2008.
2. Relatóriu husi Komisaun Temporária ba Jestaun no Funsionamentu SAMES nian
Komisaun Temporária ba Jestaun no Funsionamentu Servisu Aotónomu Medikamentu no Ekipamentu Saúde – SAMES E.P. aprezenta ona ba Governu, relatóriu detalladu ida kona-ba posibilidade sira atu viabiliza instituisaun ne’e.
Relatóriu ne’e halo tiha hafoin konsulta lubuk ida ho instituisaun balu, nasionál, no iternasionál sira, ne’ebé relevante no ninia objetivu mak atu kapasita SAMES ho estrutura jestaun nian ida ne’ebé forte, efikáz no moderna hodi fihir ba opsaun sira atu viabiliza fornesimentu kontínuu medikamentu no ekipamentu ospitál nian iha Timor-Leste. Fó hanoin katak, Dokumentu ne’e Governu husu ona iha tempu aprezentasaun relatóriu ida kona-ba situasaun finanseira no rekursu umanu hosi SAME E.P., iha sorumutu Konselu Ministru iha loron 9 Fulan 2013.