Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Ministru no

Porta-Vóz Ofisiál Governu Timor-Leste

Díli, Loron 4 Fulan Juñu Tinan 2013

Declarasaun hosi Governo Timor-Leste

Tuir reportajen foin lalais ne’e nian kona-ba relasaun diplomátika entre Timor-Leste ho Austrália, Governu Timor-Leste reafirma ba Governu no Povu Austrália katak relasaun ne’ebé predominante entre país rua ne’e no sei kontinua nafatin, iha unidade ida kle’an tebes,  amizade no respeitu ba malu. Timor Leste ho Austrália iha ligasaun ba malu liuhosi valór hirak komum, ne’ebé ninia hun iha promosaun no protesaun ba demokrasia, relasaun ida ne’ebé mak metin no tasak duni.

Maski dezafiu oin-oin ne’ebé mak bele mosu, iha naran área ne’ebé de’it – no sei mosu barbarak tanba natureza hosi ligasaun sosiál, ekonómiku no jeográfiku ne’ebé mak hamutuk ita – relasaun ne’e bele sai maka’as liután, bainhira hosi parte rua ne’e, kaer metin responsabilidade no hamutuk hala’o avaliasaun. Tau iha fatin ás liu hotu, aspetu hirak komun hosi país rua ne’e nian, ne’ebé hakarak  fahe-ba-malu interese hirak nasionál no rejionál, no mós atu proteje no rai didi’ak lala’ok moris demokrasia nian, sei sai nafatin nu’udar prioritáriu husi kestaun hirak seluk ne’ebé sentrál ka dezafiu sektoriál.

Maski relasaun entre país rua ne’e hetan evolusaun ba oin, maibé fundamentál liu mak dame rejionál, armonia sosiál no prosperidade, sei nafatin kesi metin país rua ne’e. Austrália no Timor-Leste hori uluk kedas, hamutuk iha defende ideia, liberdade no valór hirak ne’ebé iha ligasaun ba demokrasia.

País hotu-hotu no ne’ebé de’it, sempre iha kbiit no frakeza. Maski nune’e, ema la duvida katak, sidadaun australianu sira mak sai nu’udar forsa maka’as tebes ida ba Austrália. Sidaun sira ne’e barak liu mak fo tiha ona sira nia fuan, sira nia tempu no sira nia servisu badinas ba Timor-Leste, hahú hosi luta ba independénsia to’o harii demokrasia foun ida ne’e. Ida ne’e hetan fatin ás liu kompara ho kestaun naran ida no sei nafatin nu’udar abut ne’ebé mak kesi Povu rua ne’e.