Timor-Leste sei sai dahuluk ba uma na’in Konferénsia Rejionál Azia-Pasifiku kona-ba Inisiativa ba Transparénsia Indústria Estrativa (ITIE) ho tema “Alen de ITIE: Modelu Tranparénsia Timor-Leste” iha loron, 25-26 fulan Agostu tinan 2011 ne’ebé sei hala’o iha CCD.

Konferénsia  ne’e sei halibur Ministru sira nasaun balun inklui grupu sosiedade sivil sira hosi CPLP, ASEAN, G7+, EITI Implementing Country, ne’ebé sei diskute kona-ba ITIE nu’udar padraun globál ida ba transparénsia no responsabilizasaun ne’ebé bo’ot iha nasaun sira ne’ebé riku mina, gás no minerál sira.

Inisiativa ne’e harii ho objetivu atu estabelese padraun prátika globál ida ne’ebé promove transparénsia no responsabilizasaun ba rai hirak ne’ebé riku iha rekursu naturál sira, liu hosi publikasaun  no verifikasaun kona-ba osan hirak mak kompañia selu no rendimentu hirak mak Governu simu hosi produsaun gás no minerál. ITIE hanesan koligasaun Internasionál ida hosi nasaun sira ne’ebé  foin dezenvolve, doadór sira, kompañia Indústria Estrativa, organizasaun sosiedade sivil, investidór no organizasaun internasionál sira.

To’o momentu ida ne’e, Ministru sira hosi nasaun balun no organizasaun Internasionál oin-oin, Sosiedade Sivil  konfirma ona atu hola parte iha eventu ida ne’e iha nivel tranparénsia no responsabilização Timor-Leste  nian ne’ebé hetan rekoñesimentu internasionál. Nune’e, bele sai nu’udar ezemplu ba mundu ne’ebé marka ho pozisaun Timor-Leste nu’udar nasaun datoluk iha mundu no dahuluk iha Ásia Pasifiku nu’udar nasaun Kompridór ba EITI, tanba konfirmadu ona katak, laiha doit ida lakon hosi osan ne’ebé Kompañia selu ba Governu no Governu simu hosi kompañia.

Aleinde ne’e, Timor-Leste liu hosi Sekretáriu Estadu ba Rekursu Naturál sira, Alfredo Pires, hili tiha ona  nu’udar  membru board  Internasionál EITI hahú hosi tinan 2009 no re-eleitu fila fali ba daruak iha tinan 2011.