Hafoin integra iha kooperasaun ne’ebé Timor-Leste estabelese ho rai viziñu sira, dadaun ne’e iha hela preparasaun atu implementa iha 2011, projetu pilotu ida atu hadi’a sistema pastajen iha Timor-Leste. Ho tulun husi Universidade Mataram husi Indonézia (UNRAM) no husi Ajénsia Peskiza Internasionál husi Austrália (ACIAR), Governu estuda hela métodu ne’ebé bele tulun atu hadi’a kualidade no kuantidade pastajen nian.

“Iha Timor-Leste ne’e ita iha du’ut oin ida ne’ebé prejudika fatin animál sira han du’ut. Hamutuk ho ajénsia peskiza nian ida husi Indonézia ami biban hetan solusaun ba problema ida ne’e: ami introdúz espésie lalar ida ne’ebé tulun destroi du’ut ne’e. Ka, ami koko dalan kontrolu biolójiku nian ida, maibé la fó rezultadu tanba ita nia hahalok sunu du’ut iha fatin animál sira han,” esplika Sekretáriu Estadu Pekuária nian, ne’ebé konsidera projetu kooperasaun no peskiza nian ida ne’e importante tebes atu  “ dezenvolve, iha tempu besik, kampu pastajen nian ho kualidade di’ak ho du’ut leguminoza ba ita nia animál sira”.

“importante tebes garante kualidade produtu nian ne’ebé ita konsume, ne’ebé temi kona-ba na’an, atu na’an ne’e bele ho kualidade, animál tenke han hahán di’ak no hetan hela de’it kontrolu saúde nian” Valentino Varela defende.

Kestaun ida ne’ebé sai hanesan Sekretário Estadu nia preokupasaun mak, faktu kona-ba animál  la’o livre nafatin iha dalan, liuliu iha zona urbana sira. Dala barak animál sira ne’e hamosu asidente, liuliu ladún ijiéniku husik animál sira la’o livre. Ida ne’e ko’alia kona-ba kestaun saúde públika.  Maibé susar atu muda mentalidade. Animál sira iha valór ekonómiku ida ne’ebé boot no  tenke hetan tratamentu ho dignidade”, Sekretáriu Estadu Pekuária, Valentino Varela,  afirma.”