Ministériu Solidariedade Sosiál (MSS), hamutuk ho ekipa ida ne’ebé kompostu hosi Sekretaria Estadu Asuntu Antigu Kombatente Libertasaun Nasionál (SEAAKLN) no Komité 12 Novembru, anunsia, iha konferénsia-imprensa ida iha loron 18 Outubru, abertura konkursu ida ba dezeñu di’ak liu kona-ba monumentu nasionál Masakre 12 Novembru 1991 nian ne’ebé atu haríi iha rate Santa Cruz. Konkursu ne’e oras ne’e nakloke to’o  29 Outubru no hakarak atu halibur dezeñu sanulu, hafoin liu ona hosi kritériu selesaun nian sira.

Prezidente Komité 12 Novembru, Gregório Saldanha, informa katak “kritériu hirak ne’ebé partisipante sira tenke kaer metin mak: sidadaun timor nian (individuál ka pesoa koletivu); hela iha país ne’e ka iha estranjeiru; dezeñu tenke pinta iha surat tahan, mínimu, iha formatu A3; dezeñu ne’e bele aprezenta iha forma ezbosu ka formatu seluk, hanesan “Autocad” ka seluk, ho dimensaun A3; dezeñu ne’e tenke entrega enkadernadu ka ho formatu eletróniku.

La’ós ne’e de’it maibé, tuir Gregório Saldanha, katak iha kritériu hirak seluk: dezeñu ne’e tenke iha valór istóriku, kulturál no relijiozu; tenke reflete mós espíritu asuwain, patriotizmu, nasionalizmu klosan sira nian iha tempu ne’ebá; tenke iha ekilíbriu entre arkitetura tradisionál no arkitetura moderna; tenke iha vizaun artístika iha parte arkitetónika nian, kona-ba ordenasaun espasu hodi haree ho aspetu jeográfiku no istóriku, liu-liu kona-ba akontesimentu 12 Novembru 1991. Tenke iha valór edukativu no turístiku, asegura utilizasaun símbolu rezisténsia nasionál nian ne’ebé mak klosan Lorico Asuwain sira utiliza iha tempu ne’ebá no, ikusliu, atu hatete de’it katak la iha restrisaun relasiona ho tipu meteriál konstrusaun ne’ebé atu utiliza. Prezidente Komité dehan katak iha Arkivu no Muzeu Rezisténsia Timor nian, ne’ebé arkiva hela objetu istóriku kona-ba Rezisténsia Nasionál, liu-liu kona-ba 12 Novembru 1991, no ida ne’e bele sai nu’udar fatin konsulta nian ida.

Ba dezeñu sanulu hirak di’ak sei hetan prémiu tuir klasifikasaun: ba manan-na’in hetan prémiu US$10.000, ba segundu klasifikadu prémiu ida US$ 4.000, ba terseiru klasifikadu US$3.000, kuartu klasifikadu US$ 2.000 no sira seluk na’in neen ida-ida US$1.500. Prémiu hirak ne’e sei entrega iha komemorasaun 12 Novembru 2010, informa  Prezidente Komité.

Júri hosi konkursu ida ne’e mak ema polítiku sira, lídere klosan nian sira, sobrevivente 12 Novembru 1991 sira, relijiozu, istoriadór sira, tékniku konstrusaun sivil nian sira, arkitetu sira, jurista sira no membru sosiedade sivil sira.