Orsamentu ba selu subsídiu, iha 2010, hanesan apoiu ba ferik-katuas no ema defisiente sira hamutuk osan dolar amerika tokon 32. Hosi osan ida-ne’e, ne’ebé inklui despeza hirak operasionál nian, gasta tiha ona osan dolar tokon 29, hodi selu subsídiu ba ema ferik-katuas ho defisiente rihun 82.

Apoiu ida-ne’e, ne’ebé IV Governu Konstitusional mak harii,tenki hala’o tuir lei haruka, katak fulan tolu dala ida, bainhira nain rasik mak ba simu, ka fulan ida dala ida, bainhira halo transferénsia osan ba banku. Maibé tande’it difikuldade oin-oin, mak iha tinan rua nia laran foin lalais ne’e halo pagamentu liu hosi faze rua: dahuluk hosi Janeiru no Juñu no daruak hosi Jullu no Dezembru. Ekipa hirak hosi Ministériu Finansas tun ba iha Sub-distritu sira atu hala’o pagamentu diretu ba ema benefisiariu sira, bazeia ba lista naran hirak hosi Sekretaria Estadu Seguransa Sosiál. “Tinan ida-ne’e, tanba hala’o reajustamentu ba dadu sira, ami hala’o pagamentu dala ida de’it ba ema hotu, maibé tanba ami iha kandidatu sira ne’ebé mak sei kompleta tinan 60 hafoin segundu semester tinan ida-ne’e nian, mak ema sira-ne’e sei simu iha fulan Novembru no Dezembru” koalia Victor da Costa, Sekretáriu Estadu Seguransa Sosiál, hodi fó hatene mós katak sei falta atu selu subsídiu ba ema benefisiariu besik rihun hitu, hosi ema besik rihun 89 mak tau naran tiha ona. Atu hanoin de’it katak tinan ida-ne’e subsídiu aumenta hosi dolar amerika 20 ba 30 fulan-fulan.

Governu hakarak hala’o pagamentu subsídiu nian ida-ne’e liu hosi konta bankária, hanesan akontese tiha ona ho pensaun Antigu Kombatente no Familia hosi Mártir Libertasaun Nasionál sira, maibé tuir Sekretáriu Estadu, “ida ne’e sei difisil tanba iha Timor-Leste la iha ajénsia bankária ne’ebé mak iha kapasidade atu halo pagamentu masivu ida-ne’e iha distritu hotu-hotu. Maske iha Banku hanesan ne’e, maibé sei mosu difikuldade bo’ot ba populasaun hirak katuas ka ferik liu ona, tanba sira barak mak lakohi loke konta bankária. Ba sira seluk, sira labele hit-an husi aldeia ba distritu, tanba ne’e mak ami hanoin hela oinsá atu hala’o pagamentu liu hosi Banku sira-ne’ebé bele halo prosesu ne’e la’o lalais liu. Maibé iha tinan ida-ne’e no mós iha tinan oin mai, ami tenki kontinua hala’o nafatin pagamentu diretu.”