Dalan atu tulun agrikultór timoroan sira, ne’ebé Ministériu Agrikultura dezenvolve hela, ninia objetivu mak atu aumenta kuantidade no kuantidade produsaun nasionál sira, hanesan hare, batar, fehuk, ai-farina, talas, fore-rai, fore-naruk, sojas, ortikultura no plantasaun industriál, hanesan, nuu, kafé ka ai-kameli, no seluk seluk tan.
Planu Governu nian atu kapasita agrikultór nasionál sira kompostu husi faze tolu. Primeira faze mak hasa’e kondisaun profisionál agrikultór sira nian, liu husi fó tulun finanseiru, tulun tékniku no formasaun. Faze daruak, faze ida iha ne’ebé tulun balun hahuu retiradu – liuliu tulun finanseiru atu labele hamosu fali agrikultura dependente ida – hakarak fó ba agrikultór sira kapasitasaun atu halo manutensaun ba sira nia kondisaun profisionál. Ikus liu, iha faze datoluk planu ne’e nian, hein katak agrikultór sira bele hahuu hala’o ona sira nia negósiu.
Dadaun ne’e, faze dahuluk nian la’o hela. Iha ona tratór hamutuk rihun rua ne’ebé hein hela atu fahe no Governu fasilita, mós, atu fó materiál sira hanesan adubu orgániku no fini atu hasa’e kualidade produtu nian. Tuir Diretór Planeamentu Sekretaria Estadu Agrikultura no Arborikultura, iha Timor-Leste bele hetan ona produsaun ida ho kuantidade natoon atu tama iha merkadu nasionál. “Ita nia agrikultór sira oraganizadu. Hamutuk ho tulun husi ajénsia internasionál balu – hanesan USAID ka Instituto Português de Apoio ao Desenvolvimennto – dadaun ne’e implementa hela prátika agrikultura nian ne’ebé di’ak”, Octávio de Almeida adianta. Ninia objetiviu mak, iha faze dahuluk, hasa’e kapasidade produsaun atu fornese merkadu internu ne’ebé krexe hela, ne’ebé iha, liuliu iha Dili. Ho normalizasaun eskoamentu produtu nian no estabelesimentu auto-sifusiénsia alimentár nian, Timor-Leste bele hahuu halo ona esportasaun ba rai seluk.
Diretór Planeamentu Sekretaria Estadu Agrikultura no Arborikultura esplika katak: “Ita iha grupu tékniku nian ne’ebé espesializadu iha agrikultura atu hala’o servisu ho agrikultór sira iha suku, iha suku hotu-hotu. Rede espesialista nian ida ne’e fó tulun tékniku kona-ba prátika agrikultura nian. programa ida ne’e implementa ona iha nivel nasionál”.
Tulun tékniku ne’ebé signifikativu oras ne’e daudaun mak, kapasitasaun ba agrikultór sira oinsá uza materiál no ekipamentu hirak ne’ebé Governu fó dadaun, nu’udar ezemplu tratór sira. Ekipamentu hirak ne’e presiza manutensaun no kapasidade manuzeamentu nian ne’ebé benefisiáriu barak seidauk iha. “Ida ne’e sai hanesan dezafiu boot ida ba Ministériu Agrikultura”, Octávio de Almeida konfesa. Molok atu fahe tratór hirak ne’e presiza prepara agrikultór atu bele hatene servisu hó mákina.
“buat hotu ne’ebé mak Ministériu fó ne’e gratuita.Ida ne’e ita nia apoiu polítika ba agrikultór sira, tamba ita hatene katak sira laiha kapasidade hodi bele finansía sira nia meius rasik” hateten Diretór ba Planeamentu Sekretária Estadu Agrikultura no Arborikultura.