Timor-Leste mantein tendénsia husi tinan sira ikus iha kombate ba korrupsaun, ne’ebé sa’e ba pozisaun da-70 (iha tinan kotuk iha pozisaun 77) tuir Índise Persesaun Korrupsaun, (CPI, sigla iha lian inglés) ne’ebé elabora husi organizasaun naun governamentál (ONG) Transparénsia Internasionál, hodi alkansa pontu 43, tuir relatóriu ne’ebé fó-sai iha loron 30 fulan-janeiru liubá.

Durante tinan lima ikus ne’e, Timor-Leste sa’e pozisaun hitu iha CPI, destaka liután iha tinan sanulu-resin-ida ikus ne’e, ho aumentu totál pozisaun 10. Rezultadu ida-ne’e halo nasaun ne’e nafatin okupa pozisaun iha metade dahuluk ho nivel korrupsaun menus hosi país sira iha rejiaun Ázia-Pasífiku.

Entre nasaun sira iha ASEAN, Singapura (5) no Malázia (57) de’it mak iha Timor Leste nia leten no entre nasaun sira membru CPLP nian, Cabo Verde (30),  Portugal (35) no São Tomé e Príncipe (67) de’it maka sira nia pozisaun iha Timor-Leste nia leten.

CPI maka ferramenta medisaun ba korrupsaun ne’ebé tuan no kompleta liu iha mundu, ne’ebé analiza nivel korrupsaun iha setor públiku husi nasaun no territóriu 180, hodi fó valór ba sira husi 0  (ne’ebé konsidera korruptu tebes) to’o 100 (transparente tebes), tuir persesaun  husi espesialista no ezekutivu negósiu nian sira kona-ba nivel korrupsaun iha setor públiku.