IV Governu Konstitusionál aumenta orsamentu Ministériu Saúde nian, kompara ho governu ida uluk. Ba tinan ida ne’e (2010) fó osan dolar tokon 50. “Ho Governu ida ne’e ami la hetan ona difikuldade iha orsamentu” dehan Madalena Hanjan, hodi hatutan katak alende osan ida ne’e iha mós fundu kombinadu hirak husi Austrália, Estadus Unidus, Fundu Globál no Banku Mundiál, ba área saúde nia, iha Timor-Leste.

Hamenus problema kona-ba orsamentu nho rekursu umanu ne’ebé iha esperiénsia iha materiál saúde inan kosok-oan, no tanba mós kampaña sensibilizasaun, mak Timor Leste besik hetan ninia meta iha 2010 tuir determina husi MDG – Millenium Development Goal – (Objetivu Dezenvolvimentu Miléniu nian) – ba tinan 2015 bainhira koalia kona-ba atu hamenus ema mate. Molok tinan 2003 taxa ema mate hetan to’o porsentu 8 iha tinan ida. Tuir dadu hirak hetan husi Sistema SISCa, taxa ida ne’e tun ho média ida bo’ot.

Ba redusaun ida ne’e hetan mós kontribuisaun iha haruka ema moras ba iha Indonézia, Singapura no Austrália. Iha tinan rua ikus ema moras nain 450 mak transfere ba halo tratamentu iha país hirak ne’e. Rezultadu hosi ema hirak hetan isin di’ak fali hosi kazu hirak ne’e hamutuk pursentu 95%.

Taxa fertilidade (inan isin-rua) mós la’o ba oin ho forma ida pozitivu: husi 7,8 iha familia ida, oras ne’e hetan ona valór 5,7.

“Uma-kain sira hahú manan ábitu di’ak kona-ba saúde no sira hahú fó liu atensaun ba saúde iha uma laran tomak. No ami sente kontente ho ida ne’e: la’os de’it k’nua sira, maibé mós Governu”, dehan tan Vice-Ministra Saúde.