Governu no Banku Dezenvolvimentu Aziátiku (ADB – Asian Development Bank) marka inísiu husi faze kooperasaun foun nian hafoin transferénsia operasaun sira ADB nian iha Timor-Leste, husi Departamentu Rejiaun Pasífiku nian, ba Departamentu Rejionál Sudeste Aziátiku. Transferénsia ne’e, ne’ebé realiza tambá pedidu Governu nian, tama iha vigór iha loron 1 fulan-outubru tinan 2019.
Atu marka tranzisaun ne’e, Primeiru-Ministru, Taur Matan Ruak, no membru Governu sira hala’o sorumutuk iha loron 11 fulan-outubru ho ekipa ADB nian, ne’ebé lidera husi Diretór-Jerál ba Sudeste Aziátiku, Ramesh Subramaniam, hodi diskute fortalesimentu relasaun entre Timor-Leste no ADB.
Partisipa iha sorumutuk ne’e maka Ministra Finansas iha ezersísiu no governadora ADB, Sara Lobo Brites, Ministru Negósius Estranjeirus no Kooperasaun, Dionísio da Costa Babo Soares no Ministru Obras Públikas, Salvador Soares dos Reis Pires. Husi delegasaun ADB nian, sira ne’ebé partisipa maka Diretór Ezekutivu ADB nian iha ezersísiu iha Timor-Leste, Shahid Mahmood, no Diretór Residente foun ADB nian iha Timor-Leste, Sunil Mitra.
Ministru Negósius Estranjeirus no Kooperasaun agradese ba parseria ho ADB no hatudu vontade atu hametin kooperasaun hamutuk ba tempu naruk.
Sara Lobo Brites hateten katak Timor-Leste hakarak atu habelar kooperasaun ho ADB no nasaun sira seluk iha Sudeste Aziátiku. “Parseria entre ADB no Timor-Leste bele fó rezultadu di’ak”, afirma.
Ministra Finansas iha ezersísiu ne’e hatutan katak “Banku ne’e sai ona to’o oras ne’e parseiru ida-ne’ebé konfiavel no ho hatán di’ak iha mobilizasaun rekursu sira no apoiu tékniku iha Ázia tomak no ami hein katak ho ita-nia serbisu hamutuk bele hasa’e kualidade moris ami-nia povu ninian”.
Delegasaun ADB nian inklui funsionáriu sira ADB nian ba sudeste aziátiku no enkarregadu sira ba operasaun transporte, enerjia, agrikultura no serbisu urbanu no ídriku sira, aleinde kooperasaun no integrasaun rejionál.
Subramaniam hateten katak “ADB empeña an atu apoia Timor-Leste hodi alkansa ninia objetivu dezenvolvimentu nian sira”.
“Ami haksolok atu ajuda nasaun ne’e hodi hasa’e ninia konetividade no habelar ninia lasu ho nasaun sira seluk iha Sudeste Aziátiku. Ho rekursu naturál sira ne’ebé barak tebes, populasaun ida-ne’ebé joven no dinámika no lokalizasaun ida ne’ebé estratéjika iha Sudeste Aziátiku, Timor-Leste bele harii ekonomia ida ne’ebé forte no reziliente ne’ebé bele benefisia ninia povu iha jerasaun sira tuirmai”, Diretór-Jerál ADB ba Sudeste Aziátiku nian hatutan.
Delegasaun ADB nian informa ba Governu kona-ba serbisu ne’ebé Banku ne’e hala’o ona iha Timor-Leste, iha país sira membru Asosiasaun Nasoins Sudeste Aziátiku (ASEAN- Association of Southeast Asian Nations) nian no kona-ba pontu situasaun husi memorandu entendimentu ida ne’ebé asina ona iha fulan-maiu tinan 2019 husi Ministériu Finansas Timor-Leste no Ministériu Finansas Indonézia no husi ADB, ne’ebé buka hametin kooperasaun no integrasaun rejionál. ADB, daudaun ne’e serbisu hamutuk ho nasaun rua hodi hamenus barreira sira iha transporte transfronteirisu, rai-maran no aéreu, no atu simplifika prosedimentu sira ba jestaun fronteira sira. Liuhusi memorandu ida-ne’e, Timor-Leste mós serbisu hela ho Indonézia atu impulsiona turizmu no komérsiu animál sira hanesan karau, bibi no seluk tan iha rejiaun transfronteirisa.
ADB, ne’ebé harii iha tinan 1966, kompostu husi nasaun membru hamutuk 68, entre nasaun sira ne’e 49 husi Ázia, no iha kompromisu atu alkansa Ázia no rejiaun Pasífiku ida-ne’ebé moris-di’ak tebes, inkluzivu, reziliente no sustentavel, no iha tempu hanesan hametin sira-nia esforsu atu halakon moris-kiak rabat-rai. Iha tinan 2018, Banku ne’e asume kompromisu kona-ba empréstimu foun no doasaun ho valór dolar amerikanu millaun rihun 21,6.