Sorumutuk Konsellu Ministru iha loron 6 fulan-juñu tinan 2017
Prezidénsia Konsellu Ministrus
VI Governu Konstitusionál
..............................................................................................................................
Komunikadu Imprensa
Sorumutuk Konsellu Ministrus nian iha loron 6 fulan juñu tinan 2017
Konsellu Ministrus hala’o ona sorumutuk iha loron-tersa ne’e, iha Palásiu Governu, iha Dili, no aprova ona Regulamentu Dixiplina nian ba Pesoál Dosente no la’ós Dosente iha Eskola Fatin sira, ne’ebé aprezenta husi Ministériu Edukasaun. Medida ida ne’e ninia objetivu atu hakbiit asaun dixiplinár no promosaun ambiente eskolár ida ne’ebé saudavel liu, liuhusi fiskalizasaun ida ne’ebé mak efikás kona-ba kumprimentu ba regra sira. Diploma ne’e regulamenta asaun dixiplinár sira atu ezerse iha kazu violasaun hasoru devér profisionál sira husi pesoál dosente no la’ós dosente iha eskola fatin. Diploma ne’e orienta husi medida hirak ne’ebé relevante ba protesaun labarik sira nian, hodi halo eskola fatin sai efisiente, autónomu no seguru liután.
Konsellu Ministrus aprova ona mós proposta alterasaun kona-ba Dekretu-Lei n. 42/2008, loron 26 fulan-novembru (ne’ebé transforma ona Rádiu no Televizaun Timor-Leste ba Empreza Públika), ne’ebé aprezenta husi Sekretáriu Estadu Komunikasaun Sosiál, hamutuk ho Konsellu Administrasaun RTTL. Alterasaun ne’e atu klarifika no define fila-fali entidade sira ne’ebé iha podér ezekutivu no norma sira kona-ba estensaun autonomia patrimoniál no finanseira empreza ne’e nian.
Proposta rua husi Ministériu Turizmu, Artes no Kultura hetan ona aprovasaun. Ida dahuluk maka Rejime Jurídiku kona-ba Patrimóniu Kulturál, ne’ebé kria no define kondisaun hirak ne’ebé importante tebes ba inventariasaun, jestaun, protesaun no valorizasaun ba patrimóniu kulturál Timor-Leste nian, bele imovel, movel ka imateriál. Daruak maka projetu kona-ba kriasaun Akademia Arte no Indústria Kriativa Kulturál sira Timoir-Leste nian no ninia estatutu sira. Instituisaun ida ne’e sei prezerva arte sira no kultura nasaun nian, prezerva identidade nasionál no promove estudu no potensialidade ekonómiku ba dezenvolvimentu patrimóniu identitáriu Timor-Leste nian.
Dekretu-Lei ne’ebé kria empreza nasionál mineira, Murak-Rai Timor, ne’ebé hetan revizaun no aprovasaun, hafoin sujestaun husi Prezidente Repúblika atu adapta tuir Rejime Jerál Aprovizionamentu nian.
Konsellu Ministrus aprova ona mós diploma rua, ne’ebé aprezenta husi Sekretaria Estadu ba Promosaun Sósiu-ekonómiku Feto nian. Diploma Ida, kria Komisaun Interministeriál ba Koordenasaun kona-ba aplikasaun no monitorizasaun kona-ba Planu Asaun Nasionál kontra Violénsia Bazeia ba Jéneru tinan 2017-2021, ne’ebé Konsellu Ministrus aprova foin daudaun ne’e no sei aprezenta ba públiku iha tempu badak. Diploma ida seluk, kria Grupu Traballu Interministeriál ba Jéneru, Grupu Traballu Nasionál sira ba Jéneru no Grupu Traballu Munisipál ba Jéneru. Diploma ida ne’e adapta grupu traballu hirak ne’ebé harii ona iha tinan 2011 tuir realidade administrativa foun, ne’ebé maihusi prosesu deskonsentrasaun kompeténsia iha munisípiu sira.
Konsellu Ministrus fó ona autorizasaun ba Ministra Finansas hodi asina akordu ho Banku Mundiál atu finansia projetu reabilitasaun no hadi’a estrada parte Laulara-Solorema, ne’ebé tama iha Projetu Rodoviáriu Rezistente hasoru Alterasaun Klimátika sira Dili-Ainaru nian.
Analiza ona mós projetu kona-ba Kódigu Estrada nian foun. Medida ida-ne’e, hato’o husi Ministériu Interiór, ninia objetivu mak atu atualiza Kódigu Estrada ne’ebé vigora ona hahú kedas iha tinan 2003. Projetu ne’e reforma regra sira kona-ba komportamentu iha estrada, haree ba evolusaun ne’ebé akontese iha tránzitu, iha tinan hirak ikus ne’e. Projetu ne’e sei aprezenta fali iha Konsellu Ministrus, hafoin revizaun espesializada ida, ne’ebé sei hala’o husi Ministériu Interiór no Ministériu Obras Públikas, Transportes no Komunikasoins. REMATA
