Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Ministru no

  Portavós ofisiál Governu Timor-Leste

 Díli, loron 25 fulan-abril tinan 2017

Iha Loron Mundiál Luta hasoru Malária, Timor-Leste selebra konkista ne’ebé boot tebes iha saúde

Ohin, loron 25 fulan-abríl, nu’udar Loron Mundiál Luta hasoru Malária no Timor-Leste selebra susesu husi ninia Programa Nasionál kontra Malária, ne’ebé hala’o husi Ministériu Saúde. Númeru husi kazu sira malária nian tun husi 223.002, iha tinan 2006, ba 95, iha tinan 2016, no númeru husi ema ne’ebé mate tanba virus ne’e tun husi 58 ba zero, iha tinan hanesan. Rezultadu ne’e halo ona Timor-Leste sai husi “faze kontrolu nian” kona-ba moras ne’e ba “faze eliminasaun”, razaun ne’ebé maka Governu, liuhusi Ministériu Saúde, hahú ona Planu Nasionál Estratéjiku atu Halakon Malária tinan 2017-2021.

Objetivu husi planu ne’e mak atu halakon kazu infesaun nian sira husi malária to’o iha tinan 2021 nia rohan, hasees atu moras ne’e labele mosu fila-fali iha munisípiu sira ne’ebé maka laiha ona malária no mantein atu labele iha ona mate tanba moras ida ne’e. Objetivu ne’e inklui intervensaun fundamentál tolu: diagnóstika prekose (diagnóstiku ne’ebé halo kedas bainhira sintoma ne’e hahú mosu) no lalais  atu hetan tratamentu, prevensaun malária no hola kuidadu nafatin.

Planu ne’e hatudu katak rezultadu sira di’ak tebetebes ne’ebé hetan ona iha Timor-Leste, durante tinan 10 ikus ne’e, tanba “programa ida ho finansiamentu di’ak, ho estratéjia téknika ida ne’ebé forte, harii iha sistema saúde nian ida ne’ebé dezenvolve lais, oferese servisu saúde báziku sira to’o iha nivel agregadu familiár (maluk ka ema sira ne’ebé moris hamutuk ho familia ne’e)”. Governu halo hela serbisu maka’as ho dedikasaun atu halakon malária to’o tinan 2021 nia rohan, no kontinua hakbiit servisu sira saúde nian no habelar dezenvolvimentu nasionál.

Selebrasaun tinan ida-ne’e nian, ho tema “Halakon malária to’o hotu”, hakarak hateten intensaun husi Organizasaun Munidál ba Saúde nian husi mundu ida ne’ebé livre husi malária, hanesan  define ona iha Estratéjia Téknika Globál kona-ba Luta Hasoru Malária husi tinan 2016-2030. Iha Objetivu sira husi Dezenvolvimentu Sustentavel, ne’ebé Timor-Leste defende, objetivu datoluk nian, “Saúde ho kualidade”  halo parte objetivu atu “to’o tinan 2030, halakon epidemia sira hanesan sida, tuberkuloze, malária no moras tropikál neglijensiada (moras ne’ebé populasaun barak maka hetan maibé seidauk iha orsamentu atu halo tratamentu), no luta hasoru epatite, moras sira ne’ebé da’et husi bee no moras da’et-belek (tranzmisivel) sira seluk.

Portavós Governu nian, Ministru Estadu Agio Pereira, observa ona katak “nia sente orgullu ba serbisu ne’ebé halo ona iha Timor-Leste atu hamenus ho lais liután no ho efikás kazu sira malária nian. Ita hatene katak, iha área Saúde nian, iha buat barak liután mak atu alkansa; maibé, tanba ita aten-barani ona ho susesu ida-ne’e, ita kontinua nafatin ho determinasaun atu alkansa ita-nia objetivu kona-ba povu timoroan ida ne’ebé saudavel iha Timor-Leste ida ne’ebé saudavel”. REMATA