Loron Nasionál Foin-sa’e nian no Komemorasaun Masakre Santa Krús
Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Ministru no
Portavós Ofisiál Governu Timor-Leste
Dili, loron 11 fulan-novembru tinan 2016
Loron Nasionál Foin-sa’e nian no Komemorasaun Masakre Santa Krús
Iha Loron 12 fulan-novembru tinan 2016, halo komemorasaun tinan 25 kona-ba masakre Santa Krús. Iha eventu no atividade barak ne’ebé hetan tulun husi Governu, oras ne’e la’o hela, atu hanoin hikas fali loron ida ne’ebé sai hanesan loron triste no mós loron esperansa nian.
Loron ida ne’e hili hanesan Loron Nasionál Foin-sa’e nian, hodi selebra aten-barani no determinasaun husi foin-sa’e atus ba atus ne’ebé, iha tinan 1991, partisipa iha Misa iha Igreja Mataél, iha Dili, no hala’o marxa ba semitériu Santa Krús, atu fó omenajen ba sira-nia belun Sebastião Gomes, ne’ebé mate ona iha semana hirak antes. Durante marxa ne’ebé sira hala’o ho dame ne’e, sira kanta no hatudu kartás hodi hadutu sira-nia hakarak ne’ebé boot tebes atu hetan justisa no liberdade.
“Chega!”, relatóriu husi Komisaun Akollimentu, Verdade no Rekonsiliasaun Timor-Leste nian, rejista ona katak militár Indonézia sira hahú tiru hafoin estudante sira to’o iha semitériu, iha ne’ebé “soldadu sira, uza kilat automátiku, tiru ba ema rihun ba rihun ne’ebé liman mamuk no hala’o asaun ho dame, ne’ebé barak maka halai tama ba semitériu laran”. Estimativa independente fó sai katak ema 271 mak mate, no ema 250 maka lakon.
Masakre Santa Krús ne’e hanesan pontu virajen nian ida iha luta Timor-Leste nian ba ukun-rasik an, ho filmajen hirak ne’ebé lori sai subar husi nasaun ne’e no relatu husi jornalista internasionál sira lori situasaun tolera-labelek (intoleravel) iha nasaun hodi loke mundu nia matan.
Portavós Governu nian, Agio Pereira, hateten katak “kuandu tinan-tinan ita hanoin hikas fali masakre ne’e no ita selebra Loron Nasionál Foin-sa’e nian, ita rekoñese aten-barani, reziliénsia, no entusiazmu husi ita-nia foin sa’e sira no sira-nia potensiál nu’udar ajente mudansa nian sira. Tinan-tinan, iha loron ida ne’e, ita fó ónra ba pasadu no ita fó-sai ita-nia laran-metin ba loron aban nian, hodi reflete kona-ba aten-barani, karakter, no kontributu husi foin-sa’e Timor-Leste nian.
Eventu sira iha loron ne’e inklui Misa ida iha Igreja Motaél, prosisaun ida husi igreja ne’e ba to’o semitériu no Servisu Komemorasaun nian ida iha semitériu, iha ne’ebé sei lansa konstrusaun monumentu espesiál ida. Eventu kulturál no desportivu sira seluk hala’o hela iha loron hirak ikus ne’e, ne’ebé integra ba-iha komemorasaun sira, liu-liu espozisaun fotografia, reprezentasaun teatrál ida no momentu reflesaun nian oioin. REMATA
