Governu Timor-Leste, liu hosi Ministériu Finansas halo lansamentu ba rezultadu peskiza kona-ba moris-kiak iha Timor-Lestetinan 2014 nian, iha loron 28 fulan-setembru. Estudu ne’e realiza ho apoiu hosi Banku Mundiál, ne’ebé fó asisténsia téknika hodi asegura katak rezultadu kona-ba peskiza relatóriu kiak nian tuir padraun internasionál.

Objetivu hosi peskiza ne’e atu hatene kona-ba kondisaun moris povu timoroan  nian no oinsá kontinua atu halo polítika no programa ida ne’ebé bele hadi’a povu nia moris.Rezultadu peskiza ne’e fó informasaun kona-ba oinsá atu kompara  dezenvolvimentu iha Timor-Leste ho nasaun sira seluk.

Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Ministrus, Agio Pereira, hateten, “Relatóriu kona-ba Moris-kiak”  iha Timor-Leste tinan 2014 nian fó mai ita lia-menon katak progresu boot sira daudaun ne’e hala’o hela, maibé, ita mós tenke rekoñese katak sei iha buat barak atu halo no presiza atu hadi’a liután.

Vise-Ministru Finansas, Hélder Lopes, hateten katak estudu ne’e tuir duni padraun internasionál ne’ebé kridível no imparsiál, tanba halo tuir nia métodu rasik ka akadémiku. Rezultadu husi peskiza ne’e hatudu katak durante períodu 2007 to’o 2014, persentajen husi moris-kiak tuun maka’as no indikadór sosiál sira seluk hatudu progressu ida ne’ebé signifikativu iha nível nasionál no munisípiu.

Vise-Ministru informa liután katak, rezultadu peskiza tuir liña kiak nasionál, hatudu katak moris-kiak iha Timor-Leste, tuun hosi 50.4% iha tinan 2007 ba 41.8% iha tinan 2014 maibé wainhira ita uza liña kiak internasionál, tuun hosi 47.2% iha 2007 ba 30.3% iha tinan 2014.

 Moris-kiak iha Timor-Leste kada tinan tuun 2.8% durante 2007 no 2014.Ho rezultadu ida ne’e, halo Timor-Leste hola parte iha grupu nasaun sira iha mundu ho redusaun kiak maka’as liu, tenik Hélder Lopes.