………………………………………………………………………………………………………………
Díli, loron 26 fulan-jullu tinan 2016
Komunikadu Imprensa
Sorumutuk Konsellu Ministrus nian loron 26 fulan-jullu tinan 2016
Konsellu Ministrus hala’o sorumutuk tersa-feira ne’e, iha Palásiu Governu, iha Dili, no aprova ona diploma oioin, ne’ebé parte barak liu ko’alia kona-ba Administrasaun Estatál, relasiona ho eleisaun sira ne’ebé sei hala’o iha tinan oin mai.
Diploma sira ne’e mak alterasaun dahuluk ba Estatutu Orgániku husi Sekretariadu Tékniku Administrasaun Estatál (STAE) nian, ne’ebé armoniza modelu organizasionál Sekretariadu ne’e nian no klarifika aspetu balu ne’ebé relasiona ho ninia dixiplina finanseira; Dekretu Lei ne’ebé aprova rejime tranzitóriu kona-ba prienximentu kargu sira diresaun no xefia ba autoridade no administrasaun munisipál sira durante faze deskonsentrasaun administrativa nian, ne’ebé garante estabilidade kuadru diresaun no xefia Administrasaun Lokál Estadu nian sira, iha períodu ne’e, no regula ho ezijénsia ne’ebé boot liu, atribuisaun kargu sira diresaun no xefia nian, ne’ebé tenke mantein hafoin instalasaun órgaun no servisu sira Poder Lokál nian; Dekretu Governu nian ne’ebé aprova modelu formuláriu sira ba resenseamentu eleitorál, inklui mós, modelu foun kartaun eleitór nian; Rezolusaun Governu ne’ebé aprova kalendáriu operasaun resensiamentu eleitorál, ne’ebé sei hala’o to’o fulan-janeiru tinan oin-mai. Halo ona mós análize kona-ba kalendáriu prosesu eleisaun nian ba lideransa komunitária sira.
Sei nafatin iha responsabilidade Ministériu Administrasaun Estatál nian, debate ona mós kona-ba estratéjia investimentu nian ba jestaun fo’er isin (lixu sólidu) urbanu sira iha Dili.
Tuir desizaun husi sorumutuk Konsellu Ministrus iha loron 24 fulan-maiu nia rohan, daudaun ne’e aprova ona Dekretu-Lei ne’ebé kria Komisaun Instaladora husi Autoridade Inspesaun nian no Fiskalizasaun husi Atividade Ekonómika, Sanitária no Alimentár, IP. Nia maka sei sai hanesan responsável ba instalasaun entidade foun ida ne’e.
Dekretu-Lei ne’ebé kria ona Autoridade Aviasaun Sivíl Timor-Leste nian nu’udar objetu alterasaun
dahuluk nian ida, ne’ebé fó kompeténsia balu, iha rejime tranzitóriu, ba komisaun ad hoc ne’ebé prevee iha diploma ne’ebá, iha funsaun to’o nomesaun husi Konsellu Administrasaun ne’e nian.
Relatóriu kona-ba Siklu Daruak husi Revizaun Periódika Universál kona-ba aplikasaun direitus umanus iha teritóriu nasionál aprova ona no sei aprezenta ba Konsellu Direitus Umanus Nasoins Unidas nian, to’o fulan-agostu tinan ida ne’e.
Liuhusi aprovasaun ba Proposta Rezolusaun kona-ba adezaun ba Organizasaun Mundiál Saúde Animál nian, Governu hakarak atu remata ona prosesu internu kona-ba adezaun ba organizasaun intergovernamentál ida ne’e, ne’ebé maka sai nu’udar responsavel atu hadi’a saúde animál nian iha mundu. Timor-Leste hetan ona aseitasaun hanesan membru iha fulan-novembru tinan 2010.
Halo ona mós análize ba asuntu oin-oin, inklui Polítika Fortalesimentu Institusionál no Proposta Lei kona-ba Aprovasaun Kódigu Mineiru, ne’ebé maka sei hetan fali apresiasaun husi Konsellu Ministrus hafoin hatama rekomendasaun hirak ne’ebé halo iha sorumutuk ne’e.
Ikus liu, Vise-Ministru Finansas aprezenta ona rezultadu husi estudu kona-ba moris-kiak iha Timor-Leste, ne’ebé hala’o ona iha tinan 2014. Dadus hirak ne’ebé rekolla ona hatudu ba redusaun ida ne’ebé maka’as husi índise moris-kiak iha nasaun ida ne’e hosi kedas tinan2007 nian, tinan iha ne’ebé maka hala’o ona estudu anteriór. Tuir padraun internasionál nian sira, husi 47,2%, iha tinan 2007, índise moris-kiak iha Timor-Leste tun ba 30,3%, iha tinan 2014, ne’ebé signifika katak kumprimentu husi Objetivu Dezenvolvimentu Miléniu nian sira. Iha tinan hitu ne’e nia laran, média anuál redusaun moris-kiak nian besik 2,4%.