Ministériu Saúde, liuhusi Diresaun Nasionál Saúde Públika, lansa programa fahe ai-moruk lombriga no ain-potis nian iha loron 2 fulan-maiu 2016, iha postu saúde Cristo Rei, Munisípiu Dili.
Programa fahe ai-moruk nian ne’e, ne’ebé iha ninia realizasaun hetan apoiu husi parseiru dezenvolvimentu, Child Fund, ekipa hala’o liuhusi tama-sai uma kain idak-idak iha aldeia hamutuk 241 husi suku 31 ne’ebé halo parte ba Munisípiu Dili.
Diretór Nasionál Saúde Públika, Pedro Canísio, informa katak tuir dadus Ministériu Saúde nian, hamutuk 29% husi populasaun Timor-Leste afetadu husi lombriga no 12,7% maka, husi rezultadu análize nian, sofre moras ain-potis ka elefantíase iha lia-portugés.
Nia esplika mós katak sintoma moras ida ne’e nian, bele hamosu isin manas durante loron tolu to’o loron lima, liu-liu bainhira halo serbisu todan. Isin manas ne’e bele lakon mezmu seidauk hetan tratamentu médiku. Ema sei hareemosu urat ho kór mean no sente moras iha kelen ka kalilin, tun ba ain tutun ka liman tutun. Ikus mai sei mosu bubu boot iha ain ka liman, hafoin lakon fila-fali.
Moras ne’e kauza husi ular-oan (verme) oin tolu, maka hanesan wuchereria bancrofti, brugia malayi no brugia timori. Ular-oan ne’e bele tahan no aumenta iha isin lolon durante tinan 4-6, hodi espalla iha rán no ikus mai halo ain bubu. Ular-oan hirak ne’e tama ema-nia isin lolon liuhusi susuk tata hanesan Culex, Mansonia, Anopheles no Aedes Aegyipte [susuk sira ne’ebé maka hamosu mós moras sira seluk, hanesan denge ka malária].
Moras ain-potis baibain ka elefantíaze baibain mosu iha ain, liman no órgaun vitál halo bubu boot. Moras hirak ne’e bele kona ema hotu, la haree ba otas ka seksu, no bele fó deformasaun ba-iha ema nia isin lolon.
Kona-ba faheai-moruk, ba munisípiu sira husi parte Leste no Dili remata ona.Sei kontinua ba munisípiu sira seluk no mós Rejiaun Administrativa Espesiál Oekusi–Ambenu.