Governu Timor-Leste

Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Ministru no

  Portavós Ofisiál Governu Timor-Leste

 Díli, loron 17 fulan-maiu tinan 2016

Interpretasaun hirak ne’ebé la hanesan ba dadus tuan sira

Iha semana kotuk liubá, mosu relatóriu baluk iha meius komunikasaun ne’ebé temi katak populasaun timoroan ne’ebé moris ki’ak liuhosi porsentu 68, iha dimensaun oin-oin. Ida ne’e bele halo konfuzaun ba sira ne’ebé maka hatene ona kona-ba númeru sira [Banku Mundiál nian] kona-ba ba moris ki’ak porsentu 49,9 no porsentu 41 ba tinan 2009, ne’ebé uluk Governu fó sai tiha ona. Persentajen rua ne’e, maske reprezenta hela dezafiu ida ne’ebé boot ba kombate hasoru ki’ak iha ita-nia nasaun, hatudu tendénsia ne’ebé di’ak atu menus.

Índise Moris-Kiak iha Dimensaun oin-oin [IPM, sigla iha lia-portugés ba Índice de Pobreza Multidimensional] hamutuk porsentu 68,1 ba Timor-Leste Profesór Brett Inder, husi Universidade Monash, Australia nian, maka hateten iha aprezentasaun ida ne’ebé nia halo iha Dili, iha loron-tersa liubá ne’e. Rezulta husi métodu alternativu ida kona-ba mediasaun nian ne’ebé aplika ba dadus tuan sira, husi períodu 2007-2010. Persentajen sira husi Banku Mundiál nian utiliza métodu ne’ebé konvensionál liu husi kálkulu kona-ba Pobreza do Consumo [Moris-Kiak iha Konsumu], ne’ebé avalia ema sira ne’ebé moris iha “limite nasionál moris kiak nian” nia okos.

Númeru husi pursentu 68,1 IPM nian iha Timor-Leste hatete iha relatóriu “Measuring Poverty and Wellbeing in Timor-Leste” [Mediasaun ba kiak no moris-di’ak iha Timor-Leste], ne’ebé fó sai husi Sentru Dezenvolvimentu Ekonomia no Sustentabilidade Universidade australiana ne’ebá nian, iha fulan-jullu tinan 2015. Relatóriu ne’e esplika katak IPM utiliza indikadór sanulu, tuir dimensaun tolu: Edukasaun, Saúde no Modelu ba Moris nian. Relatóriu ne’e rasik alerta katak “abordajen rua ne’e [IPM no Konsumu] sira utiliza informasaun lubuk ida ne’ebé maka la hanesan no métodu ne’ebé utilize ba kálkulu kona-ba índise nian ne’e la hanesan liu. Tanba ne’e maka labele atu tanesan nia valór sira”.

Relatóriu ida ne’ebé mak uza abordajen IPM nian rekoñese melloria ne’ebé halo entre tinan 2007 no 2010: “iha 2007, família pursentu 70 moris-kiak iha dimensaun oin-oin, maibé iha tinan 2010 persentajen ne’e hetan de’it pursentu 63. Ida ne’e hatudu momoos katak iha melloria ida iha moris di’ak, iha períudu ida ne’ebé badak, ne’e rezultadu ida ne’ebé maka motiva tebes”.

IPM la aplika ba dadus sira husi tinan 2010 ba leten no, tanba ne’e la hatudu progresu hirak ne’ebé iha hahú husi tempu ne’ebá. Maibé, melloria hirak ne’ebé maka hala’o ona iha área sira hanesan asesu ba eletrisidade, saneamentu báziku no kona-ba nutrisaun ladi’ak, atu temi balun de’it, bele dehan katak sei iha impaktu boot ida kona-ba kálkulu foun IPM nian ba Timor-Leste.

”Estudu kona-ba nivel moris nian iha Timor-Leste - 2014/2015”, sei sai hanesan ida ne’ebé abranjente liu kona-ba dadus foun lubuk ida ne’ebé bele tulun hodi hetan imajen ida ne’ebé kompleta liuhusi progresu hirak ne’ebé maka hala’o ona.

Portavós Governu Konstitusionál VI, Ministru Estadu Agio Pereira, hateten katak “melloria iha moris-di’ak povu Timor nian sai nu’udar prioriade númeru ida ba Governu ne’e. Ne’e signifika tulun ema kbiit-laek sira no halo buat hotu ne’ebé maka bele halo hodi hadi’a saúde, edukasaun no padraun moris nian sira, iha dalan dezenvolvimentu nian ida ne’ebé sustentavel ba tempu naruk. Ne’e bele hala’o liuhusi kreximentu ekonomia diversifikada ida no apoia ho infraestrutura bázika sira ho kualidade. Maski númeru ne’ebé aprezenta ona, tantu husi métodu Konsumu no mós husi IPM hatudu ba dadus tuan sira, ne’e enkoraja katak paerte rua ne’e hotu hatudu katak moris-ki’ak entre tinan 2007 no 2009/2010 tuun. Análize akadémika sira bele tulun ita hodi halo planu no dezenvolve polítika sira ne’ebé di’ak liu, no ita  sei simu análize sira ne’e ho laran haksolok, maibé tenke uza dadus sira ne’ebé atualizadu”.