Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Ministru no

  Portavós Ofisiál Governu Timor-Leste

 Díli, loron 16 fulan-dezembru tinan 2015

Parlamentu Nasionál aprova testu husi Komisaun Eventuál

Horiseik, loron 15 fulan-dezembru, Parlamentu Nasionál aprova ona testu úniku substitutivu ne’ebé aprezenta ona liuhosi Komisaun Eventuál ba Rekolla no Análize kona-ba Proposta Alterasaun Konsensuál sira ba Proposta Lei ne’e, hodi tau tan hakat ida ba konkluzaun Orsamentu ba tinan 2016.

Komisaun ne’e, kompostu hosi Parlamentu Nasionál no reprezentante sira hosi partidu polítiku haat ne’ebé iha reprezentante iha ne’ebá, halo hotu sira-nia serbisu iha loron 14 fulan-dezembru, hafoin halo análize ba alterasaun 46 ne’ebé membru sira propopoin. Relatóriu ne’ebé aprezenta ona ne’e inklui testu úniku substitutivu, ne’ebé sei hatama ba-iha proposta lei Orsamentu Jerál Estadu ba tinan 2016 nian.

Análiza hotu tiha relatóriu no testu úniku substtivu ne’e, iha sesaun plenária Parlamentu Nasionál aprova ona testu, ho votu maioria ne’ebé konvinsente,  atunune’e bele hatama ba-iha proposta lei nian.

Montante totál husi Orsamentu Estadu ba tinan 2016 nian kontinua ho dolar amerikanu millaun rihun 1,56.

Orsamentu ne’e hetan aprovasaun sein votu kontra iha generalidade iha loron 3 fulan-dezembru. Ho konkluzaun ba servisu Komisaun Eventuál nian no aprovasaun ba testu úniku substitutivu hosi Parlamentu Nasionál, agora membru Parlamentu sira kontinua halo votasaun iha espesialidade. Prosesu ne’e, tuir previzaun, sei to’o loron 21 fulan-dezembru maka bele hotu. Votasaun finál globál hotu tiha, Proposta Lei Orsamentu nian ne’esei haruka ba Prezidente Repúblika atu hetan promulgasaun.

Portavós Governu nian, Ministru Estadu Agio Pereira, hateten katak “Governu apresia ba proposta oin-oin ne’ebé deputadu Parlamentu Nasionál sira aprezenta, atu muda proposta Orsamentu Jerál Estadu nian ba tinan 2016, no rekoñese servisu maka’as hosi Komisaun Eventuál atu haree didi’ak ba alterasaun sira ne’e. Orsamentu ba tinan 2016 nian ida ne’e, ho reorganizasaun ba ligasaun entre programa no despeza sira, aumentu autonomia nian no medida transparénsia no responsabilizasaun nian ne’ebé tau hamutuk ona, sei serbí ho di’ak Nasaun ne’e.”