Índise Dezenvolvimentu Umanu tinan 2014 konfirma Progresu Timor-Leste nian
Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Ministru no
Porta-Vóz Ofisiál Governu Timor-Leste
Dili, loron 3 fulan Agostu tinan 2014
Índise Dezenvolvimentu Umanu tinan 2014 konfirma Progresu Timor-Leste nian
Relatóriu Dezenvolvimentu Umanu tinan 2014 husi Programa Nasoins Unidas nian ba Dezenvolvimentu (PNUD) aprezenta ona iha loron 24 fulan-Jullu iha Tókiu. Relatóriu ne’e, PNUD deskreve hanesan ninia “produtu referénsia nian”, inklui mós Índise Dezenvolvimentu Umanu (IDU), ne’ebé aprezenta dadus husi tinan 2013 ba nasaun no territóriu hamutuk 187, hodi sukat média husi rezultadu hirak ne’ebé maka hetan ona iha dimensaun elementár tolu kona-ba dezenvolvimentu umanu: moris naruk no moris ho saude di’ak, nivel koñesimentu nian no padraun moris nian ne’ebé adekuadu.
Iha tinan 2013, Timor-Leste hetan klasifikasaun iha fatin da-128, ne’ebé hasai Timor-Leste husi kategoria nasaun ho “Dezenvolvimentu Umanu Baixu” hodi hasa’e nia ba nasaun ida ho “Dezenvolvimentu Umanu Médiu”, hamutuk ho Áfrika Súl, Índia no Indonézia. Progresu ne’e nafatin to’o oras ne’e. Iha tinan 2011, okupa fatin da-147, iha tinan 2012 tama iha fatin da-134 no dadaun ne’e horik iha pozisaun da-128 entre nasaun no territóriu hamutuk 187.
Períodu kreximentu nian ne’ebé lais liu husi “Téndénsia sira husi Índise Dezenvolvimentu Umanu” ba Timor-Leste mak entre tinan 2008-2013. Husi Nasaun 144 sira hotu iha kategoria Dezenvolvimentu Umanu Aas liu, Aas no Médiu, Timor-Leste sai hanesan nasaun ida ne’ebé soi média anuál aas liu iha kreximentu dezenvolvimentu Umanu.
Entre nasaun no territóriu 187 ne’ebé hetan sukat ona, úniku nasaun hitu ne’ebé iha taxa kreximentu dezenvolvimentu umanu nian aas liu maka kontinua nafatin iha kategoria Dezenvolvimentu Umanu Baixu.
Portavós Governu Konstitusionál V, Ministru Estadu Agio Pereira, dehan katak “maske medida ida de’it labele fornese mai ita kuadru ne’ebé kompletu, buat ne’ebé ita bele verifika, liuhusi dadus lubuk ida ne’ebé publika iha tinan 2014, mak katak Timor-Leste dezeña kuadru pozitivu ida, ho progresu ne’ebé konstante. Dezafiu sira iha nafatin maibé hamutuk ita la’o hela iha dalan ne’ebé loos no harii Nasaun ne’ebé di’ak liu no futuru ida ne’ebé di’ak ba ita-nia labarik sira”.
