Timor-Leste aumenta nia pontuasaun no mantein nia estatutu hanesan país "Livre" iha relatóriu "Liberdade iha Mundu 2026"
Timor-Leste rejista ona aumentu ida iha índise liberdade nian iha tinan 2026, to'o pontu 73 hosi 100 no mantein nia klasifikasaun hanesan país "Livre", tuir dadus ne'ebé fó sai hosi ONG Freedom House. Rezultadu ne'e hatudu melloria ida kompara ho tinan 2025, bainhira nasaun ne’e hetan pontu 72.
Timor-Leste hola parte iha grupu país sira ne'ebé, iha dékada rua ikus ne'e, pasa ona hosi "Parsialmente Livre" ba "Livre" no mantein nafatin klasifikasaun ne'e, ne’ebé reflete trajetória konsolidasaun ida ne’ebé demokrátika. Timor-Leste hetan pontu 33 iha direitus polítikus (hosi 40) no pontu 40 iha liberdade sivíl (hosi 60).
Rezultadu ida-ne'e mosu iha kontestu internasionál ne'ebé marka ho tendénsia ida atu hamenus nivel liberdade. Tuir relatóriu ne’e iha tinan 2025, liberdade globál hetan redusaun ida iha tinan da-20 tuituir malu, ho país barak liu ne’ebé hetan redusaun makas liu iha direitus polítikus no liberdades sivis duké hetan melloramentu. Relatóriu ne’e indika mós katak 21% de'it hosi populasaun iha mundu maka moris iha nasaun sira ne'ebé hetan klasifikasaun hanesan "livres".
Iha kontestu ASEAN nian, Timor-Leste aprezenta dezempeñu di’ak liu entre nasaun sira iha rejiaun ne’e, ho klasifikasaun aas liu iha índise, aas liu Estadu-Membru sira seluk. Iha espasu CPLP nian, Timor-Leste pozisiona de’it iha Portugál, Kabu Verde, no Saun Tomé no Prínsipe nia okos.
Pozisaun ida-ne’e konfirma evolusaun indikadór nasionál sira no reforsu instituisoins demokrátikas, tuir prinsípius konstitusionais no prioridades husi Programa Governu Konstitusionál IX nian.
