Governu Timor-Leste

Iha loron 9 fulan-marsu tinan 2026, iha sesaun plenária ordinária, Parlamentu Nasionál aprova Lei Baze Edukasaun foun, liuhusi votasaun finál globál ba Projetu Lei n.º 8/VI (2.ª), ne’ebé regula edukasaun pré-eskolár, ensinu báziku no sekundáriu, modalidades espesiais ba edukasaun eskolár, edukasaun estra-eskolár, no mós ensinu tékniku-vokasionál, no revoga Lei n.º 14/2008, loron 29 fulan-outubru. 

Diploma ne’e hetan aprovasaun ho votus afavór 56, laiha votus kontra no abstensaun. Proposta ne’e nu’udar rezultadu hosi traballu lubuk ida entre Komisaun G Parlamentu Nasionál, ne’ebé responsavel ba asuntus Edukasaun, Juventude, Kultura no Sidadania, no Ministériu Edukasaun ne’ebé lidera husi Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares, hetan tulun husi Sekretáriu Estadu Ensinu Sekundáriu Jerál no Ensinu Sekundáriu Tékniku-Vokasionál, Domingos Lopes Lemos.

Iha sesaun plenária ne’e, Ministra Dulce de Jesus Soares hateten katak diploma ne’e nu’udar rezultadu husi prosesu kolaborasaun ne’ebé naruk entre Ministériu Edukasaun no Komisaun G Parlamentu Nasionál, no destaka kontribuisaun husi ekipa téknika no deputadu sira iha elaborasaun ba dokumentu ne’e. Governante ne’e hato’o “agradesimentu boot ba Prezidente Komisaun G no ninia membru sira ba sira-nia pasiénsia, dedikasaun no empeñu, ne’ebé hatudu kompromisu koletivu hodi avansa setór edukasaun nian”.

Ministra subliña mós aliñamentu lei foun ne’e ho prioridades Ezekutivu nian no rekorda katak kompromisu Governu Konstitusionál IX nian maka “labele husik labarik ida iha kotuk”, hodi afirma katak Ministériu Edukasaun kontinua mobiliza meius ne’ebé nesesáriu hodi akompaña evolusaun setór edukativu iha nivel globál no garante susesu eskolár ba estudante hotu-hotu.

Lei Baze Edukasaun foun ne’e atualiza enkuadramentu legál husi sistema edukativu no enkuadra reformas lubuk ida ne’ebé implementa ona no iha hela ezekusaun, ne’ebé ho objetivu atu reforsa kualidade ensinu, inkluzaun no jestaun eskolár.

Entre medida prinsipál hirak ne’e maka revizaun kurrikulár husi nivel ensinu oin-oin, produsaun matériais pedagójikus foun, no mós, formasaun kontínua no reforsu ba kompeténsias profesór sira nian. Iha tempu hanesan, Governu konsolida sistema rekrutamentu dosente ida bazeia ba méritu no kria bolsa profesór ida ne’ebé permite atu substitui dosente sira ne’ebé reforma ona no mós hatán ba nesesidade kolokasaun profisionál sira iha territóriu tomak, inklui iha áreas remotas. Ezekutivu kontinua halo investimentu iha infraestruturas eskolares, modernizasaun teknolójika ba eskola sira no reforsu edukasaun inkluziva.