Governu Timor-Leste

Governu, liuhusi Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares, no Sekretáriu Estadu Ensinu Sekundáriu Jerál no Ensinu Sekundáriu Tékniku-Vokasionál, Domingos Lopes Lemos, ne’ebé akompaña hosi Vise-Primeiru-Ministru no Ministru Koordenadór Asuntus Sosiais, Mariano Assanami Sabino, iha loron 29 fulan-dezembru tinan 2025, iha Dili, realiza serimónia termu aseitasaun no pose ba profesór hosi Ensinu Sekundáriu Jerál no Ensinu Sekundáriu Tékniku-Vokasionál na’in-588, ne’ebé rekruta hahú hosi bolsa kandidatus faze datoluk nian no koloka iha eskola sira iha territóriu nasionál tomak. Serimónia ne’e konta mós ho prezensa hosi Prezidente Komisaun Funsaun Públika (CFP, sigla iha lian portugés), Agostinho Letêncio de Deus no Komisária responsavel ba portafóliu Dezenvolvimentu Karreiras Espesiais iha Komisaun Funsaun Públika, Anita Tavares Ribeiro de Jesus. 

Ministra Edukasaun destaka katak, profesór na’in-588 ne’ebé oras ne’e simu ona pose iha-ne’e hanesan parte ida husi esforsu makaas liu atu hametin sistema edukativu nasionál iha tinan rua ikus ne’e. Tuir governante ne’e, dezde inísiu mandatu Governu Konstitusionál IX nian, profesór sira ne’ebé tama ona iha karreira dosente hamutuk 3.100 resin, inklui profesór sira ne’ebé integradu iha ensinu pré-eskolár, ensinu-báziku no sekundáriu.

Dulce de Jesus Soares afirma katak, hosi profesór na’in-588 ne’ebé simu pose iha serimónia ida-ne’e, na’in-491 koloka iha Ensinu Sekundáriu Jerál no na’in-97 iha Ensinu Sekundáriu Tékniku-Vokasionál, hodi hatutan tan katak Ministériu Edukasaun kompleta ona preparativu sira ba kolokasaun profesór sira ne’ebé iha lista hein nian, ho objetivu atu substitui profesór sira ne’ebé sei reforma.

Iha ninia intervensaun, Vise-Primeiru-Ministru felisita profesór foun sira no destaka profesór sira-nia knaar iha formasaun rekursus umanus no dezenvolvimentu nasionál. Nia mensiona katak Timor-Leste asume ona vizaun ida ne’ebé sentradu iha povu, ne’ebé reflete iha reforsu ba prosesu rekrutamentu no selesaun profesór sira, ho kritériu ezijente liu kona-ba méritu, kualifikasaun no profisionalizmu, durante mandatu Governu Konstitusionál IX nian.

Governante ne’e mós subliña katak kna’ar profesór nian la’ós de’it transmisaun koñesimentu, maibé inklui mós formasaun karakter, promosaun valores no hametin identidade timoroan nian, hodi harii sosiedade ida ne’ebé demokrátika no sívika.

Sekretáriu Estadu, Domingos Lopes Lemos, reafirma kompromisu Ministériu Edukasaun nian hodi fó apoiu ba profesór foun sira bainhira hala’o sira-nia knaar, ho subliña katak sira simu posse ne’e nu’udar mós kompromisu ida ba futuru jerasaun foun no nasaun nian.

Daudaun ne’e, iha inísiu fulan-dezembru, sistema edukativu nasionál iha maizumenus profesór karreira hamutuk 16.133, ne'ebé fahe iha eskola besik 2.000 iha territóriu tomak, hodi asegura resposta edukativa ba estudante besik rihun 390.