Parlamentu Nasionál Aprova Alterasaun Lei Organizasaun Judisiária Hodi Garante Implementasaun Tomak Sistema Judisiáriu nian
Parlamentu Nasionál aprova ona iha kuarta ne'e, loron 16 fulan-abril tinan 2025, iha votasaun finál globál, ho votu afavór 39, kontra 18 no abstensaun ida, proposta alterasaun ba Lei Organizasaun Judisiária. Sesaun plenária ne’e prezide husi Prezidente Parlamentu Nasionál, Maria Fernanda Lay, no partisipa husi Ministru Justisa, Sérgio de Jesus Fernandes da Costa Hornai, no Vise-Ministru Asuntus Parlamentares, Adérito Hugo da Costa. 
Proposta ne’ebé agora aprova ona ho objetivu atu halo alterasaun daruak ba Lei N. 25/2021, loron 21 fulan-dezembru, hodi garante kondisaun legál sira ne’ebé nesesáriu ba instalasaun tomak Supremu Tribunál Justisa nian. Iha nia versaun anteriór, lejizlasaun prevee instalasaun tribunál superiór ida-ne’e iha prazu fulan 30 nia laran, maibé haree ba kompleksidade hosi prosesu rekrutamentu no selesaun majistradu sira impede kumprimentu ba prazu ne’ebé hatuur ona.
Komisaun Rekrutamentu no Selesaun, responsavel ba formasaun painél atu avalia dokumentu sira, hala’o teste no entrevista ba juízes kandidatus, la konsege kompleta prosesu ne’e iha prazu legál nia laran. Alterasaun lejizlativa ida-ne’e hanaruk tan períodu ida-ne’e, hodi permite atu kompleta prosedimentu sira ho rigor no imparsialidade, hodi salvaguarda kualidade no lejitimidade estrutura judisiária foun nian. 
Proposta ne’e esklarese mós rejime tranzisaun ba juis no kuadru tékniku sira hosi atuál Tribunál Rekursu ba “Tribunál Rekursu foun”, no estabelese, iha baze tranzitória, katak Prezidente Tribunál Rekursu hetan nomeasaun hosi Prezidente Repúblika, ba mandatu tinan haat, to’o deklara instalasaun tribunál superiór foun.
Mudansa lejizlativa ida-ne’e halo parte iha kuadru luan liu kona-ba reforma setór justisa nian ne’ebé promove husi Governu Konstitusionál IX, ne’ebé fó prioridade ba reforsu Estadu direitu demokrátiku no konsolidasaun instituisaun judisiál sira ne’ebé forte, asesivel no efikás iha territóriu nasionál tomak. Governu, hanesan asume ona iha nia Programa, reafirma nia kompromisu “ba konsolidasaun sistema Justisa ida ne’ebé efikás, iha ne’ebé prosesus, iha ne’ebé justisa sei aplika, sai prosesus ne’ebé lalais, ekilibradus, konfiaveis, independentes no justus duni”.
