Semináriu kona-ba Dezenvolvimentu, Jestaun no Promosaun ba Atividade Turístika iha Timor-Leste

Seg. 16 janeiru 2023, 00:56h
97ded7bd-a150-4bad-aa6b-815ac48d84cb

Ministériu Turizmu, Komérsiu no Indústria, liuhusi Gabinete Vise-Ministra Turizmu Komunitáriu no Kulturál, ho Diresaun-Jerál Turizmu no Diresaun Nasionál Turizmu Komunitáriu no Kulturál, hala’o semináriu ida kona-ba Dezenvolvimentu, Jestaun no Promosaun ba Atividade Turístika iha Timor-Leste, iha loron 15 no 16 fulan-janeiru tinan 2023, iha Salaun Memory Hall, Dili.

Eventu ne’e hetan partisipasaun husi koordenadór Suku nian 18 ba programa pilotu Jornada Rezisténsia, Jornada Kafé Mambae no Turizmu Komunitáriu nian.

Sura mós ho partisipasaun, hanesan oradora, Lia Afriza, dosente iha Fakuldade Ekonomia Turizmu Stiepar Yapari iha Bandung, Indonézia, ne'ebé fahe ninia esperiénsia kona-ba dezenvolvimentu fatin turístiku sira, liu-liu iha nivel Suku ho posibilidade atu kria destinu turizmu komunitáriu. 6a55bf15-defd-4777-8a45-c71cd300e18b

Lia Afriza aprezenta tema oioin hanesan turizmu baze komunitária, komunikasaun turístika, atendimentu ba kliente no “marketing” turístiku. Oradora ne’e mós hatán ba dúvida no kestaun sira ne’ebé hato’o husi partisipante sira.

Durante Semináriu ne’e, Vise-Ministra Turizmu Komunitáriu no Kulturál, Inácia da Conceição Teixeira, agradese partisipasaun husi koordenadór ba programa Jornada Rezisténsia, Jornada Kafé Mambae no Turizmu Komunitáriu nian.

Governante ne’e koa’lia liu importánsia husi eventu ne’e “tanba permite atu fahe koñesimentu ho peritu sira ne’ebé envolve iha prosesu dezenvolvimentu komunitáriu nian iha Indonézia, liuliu iha Bandung, kapitál hosi provínsia Java Osidentál.

Na’i-ulun ne’e mós hatutan katak “ida-ne’e biban di’ak ida ba koordenadór nasionál sira ne’ebé jere projetu turístiku, liuliu turizmu komunitáriu” no katak “esperiénsia ne’ebé Lia Afriza fahe sai hanesan fini pozitiva atu dezenvolve setór turizmu iha sira-nia Suku sira”.

Joaquim de Fátima, Koordenadór Sítiu Turístiku Maubisi, manifesta ninia laran-ksolok “tanba aprende husi loron rua semináriu ne'e, liuliu kona-ba jestaun, oinsá atu jere fatin turístiku ida ho forma pozitiva no susesu”.

   Ba leten