Taxa kresimentu PIB Timor-Leste 2021 nian sa’e ba pozitivu 1,5% husi negativu 8,6 iha tinan kotuk
Taxa kresimentu Produtu Internu Brutu (PIB) Timor-Leste 2021 (versaun preliminár) sa’e ba pozitivu (1,5%) husi negativu (8,6%) iha tinan 2020, maske iha tinan 2021 Timor-Leste aplika restrisaun oioin (estadu emerjénsia, serka sanitária no konfinamentu obrigatóriu) ne’ebé limita sirkulasaun ema no sasán sira, kauza husi pandemia COVID-19 no inundasaun.
Tuir dadus husi Diresaun Jerál Estatístika, Ministériu Finansas, taxa kresimentu PIB sa’e tambá kontribui husi konsumu finál setór privadu no públiku ne’ebé iha aumentu moderadu iha tinan 2021.
PIB 2021 (versaun finál) sei públika iha fulan-setembru 2022. Versaun finál ne’e mak sei ezatu ka loos liu tambá sei inklui dadus sira hotu, liuliu husi Produsaun nian (Peskiza Atividade Emprezarial). Ida-ne’e signifika katak taxa kresimentu PIB tinan 2021 (versaun finál) bele iha diferensa husi versaun preliminár ne’e.
PIB 2021 versaun preliminár ne’e, bazeia ba informasaun ikus ne’ebé disponível kona-ba indikadóres petrolíferu no la’ós-petrolíferu hodi fornese informasaun atuál kona-ba Timor-Leste ninia kresimentu ekonómiku. Ba versaun preliminár, indikadór ida ne’ebé di’ak liu ba PIB petrolíferu mai husi parte Produsaun no parte Despesas ba indikadór PIB la’ós-petrolíferu.
Konsumu públiku sa’e ba 6,2%, hetan kontribuisaun husi aumentu empregu no konsumu bens no servisus, tambá iha aumentu despesas ba fornesimentu materiál operasionál no servisus profisionál relasiona ho Covid-19.
Konsumu privadu sa’e ba 2,4%, kresimentu ida-ne’e mantein em termos per capita. Bazeia ba apoiu sólidu husi Governu ba Uma-kain, liuhusi transferénsia sasán no subsídiu no reativa atividades ekonómiku Uma-kain nian.
Esportasaun bens no servisus sa’e ba 26%, kontribui husi esportasaun kafé ne’ebe mak sa’e tambá volume produsaun kafé ne’ebé sa’e no stok kafé ne’ebé akumuladu iha tinan 2020.
Importasaun bens no servisus tun ba 10,5%. Importasaun servisus de’it mak tun ba -40,7%. Enkuantu, aumentu iha sasán konsumu ne’ebé importa husi rai-liur sa’e ba 13% ne’ebé konsistente ho konsumu privadu ne’ebé sa’e nomós ho espansaun fronteiras internasionál ba nasaun prinsipál ne’ebé sai nudár parseiru komérsiu ba Timor-Leste.
Ba informasaun detalla, klik iha link ne’e: https://bit.ly/3ul6MVq
