Uma kain hamutuk 150 husi suku Ponilala sai hanesan benefisiáriu no sharesholders husi enerjia biogás
Sekretaria Estadu Polítika Enerjétika (SEPE) halo inagurasaun ba projetu biogás suku Ponilala Ermera.
Tuir produsaun biogás nian, projetu ida ne’e hahuu ba jeradór ida ho 15 KW ba oras hitu kalan-kalan, ho sistema íbridu, ho jeradór biogás nian rua ne’ebé sei funsiona troka malu no jeradór ida ho gazóleu ne’ebé uza mós sistema íbridu.
Ida ne’e hanesan sentrál ho modelu komunitáriu ne’ebé SEPE dezenvolve hela, hanesan projetu-pilotu ba estabelesimentu indústria integrada iha área rurál.
Ninia objetivu mak atu hadi’a pekuária, hakiak animál atu komunidade bele hetan reseita rasik no iha tempu hanesan rentabiliza mós produsaun biogás nian ba enerjia elétrika no produsaun fertilizante orgániku, ne’ebé sei fa’an ba merkadu. Sistema administrasaun nian mak jestaun no kooperativa komunitária. Bainhira fa’an animál, prodús mós reseita, reseita hirak ne’e, hafoin deskontu ba kustu operasionál sira, fo funan ne’ebe bele fahe hanesan ba benefisiáriu sira. Iha sentrál ida ne’e sei kuda du’ut ne’ebé kooperativa komunitária sei konsume ka sosa.
Jeradór ho gazóleu ne’e sei sustenta husi fa’an animál sira. Mantein nafatin númeru karau vaka ba sustentasaun, diresaun kooperativa nian mak sei halo adiministrasaun ba osan ne’ebé hetan liu husi fa’an fertilizante no karau hirak ne’e.
Iha Loihunu, Osú, Vikeke, iha mós sentrál komunitária ida ne’ebé dadaun ne’e abastese uma kain hamutuk 120 durante oras 24 lolon-loron, sura ho kapela ida nomós sede suku. Sei halo mós interligasaun ida atu aumenta kapasidade hodi abastese tan família hamutuk 30, hodi kompoin benefisiáriu totál hamutuk família 150. Ida ne’e mós hanesan projetu komunitáriu ida, ho kapasidade autojestaun, ba konsumu no venda enerjia elétrika ba rede elétrika nasionál. Projetu ida ne’e hanaran “Sentrál Elétrika Komunitária.”
Tuir Sekretáriu Estadu ba Polítika Enerjétika, Sr. Avelino Coelho katak,” inisiativa Governu nian hirak ne’e, hanesan pasu integradu ba dezenvolvimentu nasional ne’ebé ho objetivu atu hametin liu tan asesu populasaun sira iha zona izolada ba saúde, promosaun ekilíbriu ekolójiku, nune’e mós hodi fó kontribuisaun atu hadi’a diak liu tan ambiente edukasional no asesu ba informasaun”.