Governu Konstitusionál VII kompletu ona ho pose ba membru na’in 5
Prezidente Repúblika, Francisco Guterres Lú Olo, fó pose ba membru na’in lima husi Governu Konstitusionál VII nian, ne’ebé lidera husi Primeiru-Ministru Marí Alkatiri, iha serimónia ida ne’ebé hala’o iha loron 17 fulan-outubru, iha Palásiu Prezidente Nicolau Lobato, iha Dili.
Sira ne’ebé simu pose maka Ministra Justisa, Maria Ângela Guterres Viegas Carrascalão; Ministru Turizmu, Manuel Florêncio da Canossa Vong; Vise-Ministra Planu no Finansas, Sara Lobo Brites; Vise-Ministru Turizmu, Rui Menezes da Costa; no Vise-Ministra Negósius Estranjeirus no Kooperasaun, Adaljiza Albertina Xavier Reis Magno.
Primeiru-Ministru hateten katak “atuál Governu Konstitusionál VII maihusi rezultadu eleitorál ida iha ne’ebé povu hatudu momoos ona vontade atu iha governasaun ida ho kompromisu no konsertasaun permanente entre forsa polítika oin-oin ne’ebé iha asentu parlamentár, hodi apela ba ninia uniaun atu garante pás no estabilidade ne’ebé presiza ba susesu husi kualkér programa dezenvolvimentu nasionál nian. No ha’u sempre tau ida ne’e iha neon katak, nu’udar Primeiru-Ministru, ha’u halo buat hotu atu haluan inkluzaun ne’ebé presiza ba formasaun Governu ne’ebé ha’u iha onra hodi lidera”.
Ho pose ba membru na’in lima ne’e, Governu Konstitusionál VII kompletu ona, ho totál membru hamutuk na’in 37.
Xefe Governu ne’e, iha ninia diskursu, deside hodi hahú ho “hato’o solidariedade Timor-Leste nian ba trajédia ne’ebé halo ema mate, dala ida tan, akontese iha Portugál. Númeru husi vítima sira no rai ektár barak ne’ebé ahi han ne’ebé fó-sai to’o iha momentu ida-ne’e la husik sidadaun timoroan ida sente indiferente, maske jeografikamente ita dook malu, ha’u hakarak husik klaru katak Povu Portugál iha momentu ida-ne’e, sempre iha ami-nia orasaun sira.
Marí Alkatiri hakotu ninia diskursu hodi refere anúnsiu kona-ba akordu entre Timor-Leste no Austrália kona-ba testu tomak husi projetu tratadu ida nian, ne’ebé halo iha komunikadu imprensa, husi Tribunál Permanente Arbitrajen nian, iha loron 15 fulan-outubru. “Hanesan ita deklara ona, delimitasaun ketan tasik ho Austrália no Indonézia sai nu’udar prioridade nasionál ba Governu ida ne’e. Tanba ne’e, ita tenke hakoslok ho rubrika ikus liu husi testu finál husi tratadu kona-ba delimitasaun ketan tasik entre Austrália no Timor-Leste, ne’ebé sei asina iha data ne’ebé atu determina. Dala ida tan, ami hato’o ami-nia agradesimentu ne’ebé kle’an, ba esforsu tomak ne’ebé Governu anteriór halo ona no, liuliu ba ami-nia Maun Boot Xanana Gusmão”. Tenik Primeiru-Ministru.
Diskursu Primeiru-Ministru nian, bele haree iha-ne’e.
Atu lee notísia kona-ba pose ihaloron 3 fulan-outubru nian, klike iha-ne’e.
Atu lee notísia kona-ba pose iha loron 15 fulan-setembru nian, klike iha-ne’e.
Atu lee notísia kona-ba Komunikadu Imprensa husi Tribunál Permanente Arbitrajen nian, klike iha-ne’e.
Komunikadu Imprensa husi Tribunál Permanente Arbitrajen loron 15 fulan-outubru nian, bele haree iha-ne’e.
