Governu Timor-Leste

Iha fulan-outubru tinan 2016, entrega ona rezumu avaliasaun finál husi programa-pilotu Edukasaun Multilinge Bazeia ba Lian Materna sira (EMBLI). Ne’ebé hahú iha tinan 2012, programa-pilotu ne’e ho objetivu hodi hala’o teste ba interese uza lian nasionál naun ofisiál hanesan lian instrusaun nian, hahú iha Ensinu Báziku.

Objetivu globál husi avaliasaun ida ne’e atu kompara dezempeñu eskola sira husi programa EMBLI nian ho eskola normál sira Estadu nian sira ne’ebé mak uza Tetun no Portugés hanesan lian prinsipál komunikasaun nian iha ensinu. Parte dahuluk husi rezumu ne’e hatudu rezultadu sira husi komparasaun husi instrumentu rua ne’ebé fó sukat dezempeñu edukasionál (kognitivu). Besika ba prosesu nia rohan, avaliasaun hanesan mós hatutan ba eskola sira husi programa CAFE nian (Sentru aprendizajen no Formasaun Eskolár, rezultadu husi kooperasaun ho Portugál), ne’ebé, maka sai ona bilinge Portugés no Tetun, ne’ebé fó ona valór letivu (hanorin) ne’ebé boot tebes hodi uza Lia-Portugés.

Hili ona lian ensinu esperimentál tolu- Fataluku iha Lautein, Galolen iha Manatutu no Baikenu iha Oekusi- Eskolla ona eskola rua edukasaun infantil (nivel Ensinu Pre-Primáriu) no eskola rua Ensinu Primáriu iha Munisípiu ida-idak, tuir prosesu konsulta nian ida ho autoridade lokál no ina-aman labarik sira nian. Nune’e mós sira dezenvolve ona materiál ensinu nian no hahú ona formasaun ba dosente sira.

Iha Timor-Leste, dirijente sira servisu ona kona-ba lian hanorin nian durante tinan 5 liu ona. Rezultadu maka lansamentu projetu-pilotu esperimentál ida ne’e iha tinan 2012, bazeia ba lian materna labarik sira nian, hodi halo teste bele uza lian nasionál laós ofisiál sira hanesan lian sira instrusaun nian, hahú iha edukasaun bázika.

Avaliasaun kontínua iha sala laran, hala’o ona ba labarik sira hotu segundu anu nian husi eskola sira ne’ebé inklui ona iha teste. Ba partisipasaun iha avaliasaun husi nivel lee nian iha faze ne’ebé foin hahú, uza tiha ona métodu ida amostrajen aleatória nian(foti amostra husi fatin-fatin), hodi halo selesaun ba labarik sira husi pre-eskolár husi 1ºno 2 º  anu husi eskola sira projetu ida ne’e nian.

Serbisu avaliasaun nian hala’o tiha ona husi ekipa ema na’in-rua, ida husi projetu ne’e rasik no ida seluk husi Ministériu Edukasaun; ema sira husi organizasaun servisu hamutuk nian sira tulun malu ho pontuál.

Rezumu ezekutivu ne’e aprezenta rezultadu sira ne’ebé so’i duni ho metodolojia ne’ebé aplika tiha ona iha projetu ida ne’e. Promotór sira promete ona iha tempu badak nia laran sei halo aprezentasaun integrál ba dadus sira ne’ebé iha tiha ona baze traballu ida ne’e nian.