Sorumutuk Ordináriu XXIX Pontu Fokál Kooperasaun CPLP nian sira sujere liña orientasaun nian sira ba Konsellu Ministrus XIX CPLP nian
Husi Sorumutuk Ordinária XXIX Pontu Fokál Kooperasaun nian sira (RPFC, sigla iha lian portugés), ne’ebé hala’o iha loron 17 no 18 fulan Jullu tinan 2014, iha Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun Timor-Leste nian, iha Dili, rezulta konkluzaun barak kona-ba servisu ne’ebé Komunidade Nasaun ho Lian Portugés sira (CPLP) halo ona no liña orientadora balun ba Sorumutuk XIX Konsellu Ministrus CPLP nian, ne’ebé marka ona ba loron 22 fulan Jullu, ne’ebé sei hala’o iha Dili mós.
Iha sorumutuk loron rua nian laran ne’e Pontu Fokál sira konnklui katak durante Prezidénsia Moçambique nian (Agostu 2012 to’o Juñu 2014) dinámika ne’ebé hetan iha “pilár kooperasaun nian” pozitiva, tanba iha aumentu ida iha proposta Atividade nian no vizibilidade no rekoñesimentu ida ne’ebé sa’e ba beibeik kona-ba papél CPLP nian.
Sei iha mós tinan rua ikus ne’e nia laran, iha mós reforsu ida iha ajenda komunitária kona-ba kestaun hirak ne’ebé iha ligasaun ho Seguransa Ai-han no Nutrisionál iha CPLP (Kestaun Sentrál husi Prezidénsia Moçambique nian), no konsolidasaun ida ba intervensaun kona-ba “pilár kooperasaun” iha eixu fundamentál tolu: kapasitasaun no reforsu institusionál; edukasaun ba sidadania; no dezenvolvimentu no direitus umanus.
Iha sorumutuk ida ne’e, Pontu Fokál sira Ko’alia sai mós kona-ba potensiál kooperasaun nian husi setór lima, ne’ebé hatuur ona iha kuadru kooperasaun CPLP nian: Juventude, Tasi no Oseanu sira, Sosiedade Sivíl no partisipasaun sosiál, Rekursu Enerjétiku nian sira no mós Direitus Umanus. Atu konkretiza objetivu sira ne’e, maka iha sujestaun atubele iha reforsu kona-ba métodu servisu nian ne’ebé utiliza tiha ona ne’ebé loke dalan ba estabelesimentu no alargamentu parseria ho parseiru dezenvolvimentu nian barak liután.
Análize kona-ba rejistu hirak ne’ebé koñesidu permite konklui katak kooperasaun ne’e krexe ba beibeik iha CPLP nian laran, ho forma ne’ebé sustentada, liuliu hahú husi tinan 2008, ne’ebé sai hanesan imajen prinsipál sira husi imajen sira seluk ne’ebé sai hanesan marka Organizasaun ne’e nian.
Iha fulan Fevereiru tinan 2013, ezekusaun Programa Indikativu Kooperasaun nian (PIC) sa’e liutiha valór istóriku Euro millaun 10 (dolar amérika nian millaun 13.500 resin).
Akompañamentu no monitorizasaun ba atividade ne’ebé ezekuta hela iha PIC bele hatudu grau efisiénsia no efikásia nian ne’ebé satisfatóriu tebetebes. Husi ninia atividade sira ne’e pursentu 95 resin maka iha hela ezekusaun nia laran ka besik atu hotu ona.
Husi atividade sira (projetu no asaun pontuál) sira ne’ebé hotu ona ne’e, porsentu 85 resin maka atinje rezultadu ne’ebé hein duni atu hetan. Ezekusaun finanseira husi atividade sira ne’e mós di’ak duni, tanba iha poupansa balun relasiona ho orsamentu inisiál sira, ne’ebé hatudu nivel governasaun nian ida ne’ebé di’ak kona-ba montante hirak ne’ebé koloka iha Fundu Espesiál CPLP nian ba jestaun ne’ebé halo husi Sekretariadu Ezekutivu.
Pontu Fokál sira aprezenta Proposta Atividade nian sira hanesan tuir mai:
- Proposta kona-ba Projetu (PLATAFORMA SKAN CPLP - mekanizmu kona-ba fahe ba malu koñesimentu no teknolojia entre Estadu membru CPLP nian sira ba dezenvolvimentu setór agroalimentár (Faze da-1uk)
- Proposta kona-ba Projetu “Programa Kapasitasaun nian kona-ba Sistema Estatístiku Nasionál sira PALOP no Timor-leste nian” – Faze 3 (2014/2015)
- Proposta kona-ba Asaun Pontuál “Asisténsia Téknika ba Sentru Informasaun kona-ba Protesaun Sosiál – CIPS – Faze III”; no
- Proposta kona-ba Asaun Pontuál “Asaun Formasaun Formadór sira-nian kona-ba Kombate Tráfiku Umanu ba Profisionál Sistema Justisa Penál nian”.
Tema sira-ne’ebé sei hato’o tuirmai sai hanesan pontu reflesaun:
- Kampaña CPLP “Hamutuk hasoru Hamlaha”;
- Konferénsia CPLP II kona-ba Governu Eletróniku; no
- Projetu kona-ba Promosaun no Difuzaun Lian Portugés iha SADC nia Fatin.
Iha sorumutuk XXIX RPFC, hato’o ona mós informasaun kona-ba akompañamentu ne’ebé Sekretariadu Ezekutivu CPLP hala’o kona-ba projetu no atividade oioin, hanesan Apoiu Dezenvolvimentu Produsaun Artezanatu iha São Tomé e Príncipe; Programa Kapasitasaun Sistema Estatístiku Nasionál PALOP no Timor-Leste; Programa CPLP iha eskola sira no seluseluktán.
Pontu-Fokál Kooperasaun (PFC) hothotu mai tuir Sorumutuk ne’e, Guiné-Bissau de’it maka la mai. Koordenadora RPFC foun, Téknika Ministériu Negósiu Estranjeiru Timor-Leste, Lídia Martins, maka dirije sorumutuk ne’e, hafoin simu koordenasaun hosi Pontu Fokál Kooperasaun Moçambique nian Albertina Mac Donald. Tuur mós iha meza-sorumutuk, Diretór Kooperasaun Sekretariadu Ezekutivu CPLP nian, Manuel Clarote Lapão. Diretora Jerál CPLP, Georgina Benrós de Mello marka prezensa iha sesaun makloke no maktaka sorumutuk nian.
Pontu Fokál Kooperasaun sorumutu, baibain, dala-rua iha tinan-ida nia laran no sira sei hala’o sorumutuk estraordinária bainhira Estadu membru karuak tolu (2/3) hato’o pedidu.
Sorumutuk RPFC hala’o uluk molok sorumutuk Konsellu Ministru CPLP ne’ebé marka ona ba loron 22 fulan-Jullu iha Dili. Bainhira koinside ho Konferénsia Xefe Estadu no Governu ka ho Sorumutuk Konsellu Ministru nian, Sorumutuk Pontu Fokál Kooperasaun sei hala’o iha sidade uma-na’in ba eventu ida-ne’e. Seluk husi ida ne’e maka, Sorumutuk sei hala’o iha sede CPLP nian iha Lisboa.
