Primeiru-Ministru hala’o konsulta Planu Estratéjiku Dezenvolvimentu Nasionál (PEDN) iha distritu Kovalima, sub-distritu Fohorém, tersa, loron  20, fulan Jullu.

Bainhira atu tama ba konsulta Planu Estratéjiku Dezenvolvimentu Nasionál hosi Primeiru-Ministru ba dahuluk Administradór sub-distritu Fohorém, Carlos Carvalho, hato’o kondisaun jeográfika sub-distritu Fohorém katak, sub-distritu Fohorém ne’ebé kompostu hosi suku 4 (Dato rua, Dato tolu, Laktos no suku Fohorém villa), totál populasaun 4.730 habitantes, ho nia distánsia entre Suai-Fohorem 48 km, Fohorém – Dili 248.km. Iha nia riku-soin hanesan to’os natar, kafé, kamii, aikameli, nú no selu-seluk tán. Animál, hanesan kuda, karau-timór no vaka, bibi, fahi, no selu-seluk tán no populasaun Fohorém nia móris depende ba agrikultura. Tanba ne’e persiza harii koperativa ho sosa produtu lokál no persiza aumenta funsionáriu agrikultura tanba labele kobre to’o Suku

Administradór ne’e mós hatutan tán katak, populasaun Fohorém tinan-tinan sempre hetan aihan menus tanba akontese dezastre naturá,l rai monu, bee-sa’e. Estrada a’at halo povu la asesu ho di’ak no eletrisidade laiha. Carlos Carvalho hato’o nia konkluzaun katak, atu aselera dezenvolvimentu nasionál, hodi alkansa objetivu nasionál, mak  persiza iha planu estratéziku nasionál ne’ebé di’ak.

Hatán ba preokupasaun sira ne’e Kay Rala Xanana Gusmão, iha konsulta ne’e hateten, “See povu ida mak harii Estadu ida-ne’e, mak Estadu tenke tau matan ba povu, maske iha fallansu barak ba proessu dezenvolvimentu, maibé Estadu tau nafatin importánsia, responsabilidade bo’ot hodi fó tulun povu ne’e tanba ukun-an ona, maibé povu seidauk sente móris di’ak”. Xefe Governu ne’e mós hatutan tán katak, tinan 24 nia laran liubá, ita terus no susar to’o ohin loron ita sei terus nafatin “sakrifisiu sira ne’e mak, ohin loron lori ita ba ukun rasik-an”.

Xanana Gusmão ne’e mós rekoñese katak, “maske iha prosessu dezenvolvimentu nasionál nia laran, ita hetan fallansu barak, maibé ita tenke bo’ok-an ba nafatin, maske  la’o neneik, maibé ita fiar katak iha tempu ida sei alkansa mehi  katak, povu sei hetan móris di’ak, liubá infraestrutura bazika sira”.