Governu Timor-Leste

Festivál Kulturál kona-ba Rezisténsia Populár hahú ona iha loron 25 fulan-agostu tinan 2019. Eventu ne’e marka inísiu husi Selebrasaun sira Tinan da-20 Referendu no Misaun INTERFET nian iha munisípiu Dili. Festivál ne’e sei hala’o to’o loron 7 fulan-setembru iha Sentru Konvensoins Dili (CCD).

Serimónia ne’e hahú ho diskursu lansamentu nian husi Ministru Estadu Prezidénsia Konsellu Ministrus, Agio Pereira, no marka prezensa iha serimónia ne’e, Prezidente Parlamentu Nasionál, Arão Noé da Costa Amaral, membru Governu Konstitusionál VIII no membru Parlamentu Nasionál sira, reprezentante sira husi parseiru dezenvolvimentu nian no korpu diplomátiku.

Durante Festivál Kulturál kona-ba Rezisténsia Populár ne’e sei hatudu artezanatu ne’ebé maihusi Munisípiu 12 no husi Rejiaun Administrativa Espesiál Oekusi Ambenu (RAEOA), espozisaun pintura ida kona-ba períodu Konsulta Populár nian, espozisaun kona-ba ai-moruk tradisionál, sesaun lee poezia, hananu korál no konsertu múzika sira Rezisténsia nian, filme ida kona-ba Referendu, dansa tradisionál sira husi fatin hotu-hotu iha nasaun laran no espozisaun kona-ba “Pasu ikus sira Libertasaun Nasionál Nian – Kronolojia”.

Espozisaun kona-ba “Pasu ikus sira Libertasaun Nasionál Nian – Kronolojia” nu’udar rezultadu husi publikasaun ne’ebé Prezidénsia Konsellu Ministrus prodús, ne’ebé ninia edisaun ba dala-uluk publika iha tinan 2009, iha momentu komemorasaun tinan dasanuluk Konsulta Populár nian no agora edita fila-fali iha aniversáriu daruanuluk Referendu nian. Publikasaun ne’e haktuir kona-ba akontesimentu sira-ne’ebé akontese entre fulan-maiu no fulan-setembru tinan 1999 nian ne’ebé rezulta iha independénsia nasionál. Impresaun edisaun daruak no espozisaun iha CCD ne’e hetan apoiu husi organizasaun Nasoins Unidas iha Timor-Leste.

Ministru Estadu, iha ninia diskursu maklokek eventu ne’e nian, agradese “ba Komisaun Organizadora Selebrasaun sira ba Aniversáriu da-20 Referendu no Misaun INTERFET nian, ba serbisu no esforsu tomak ne’ebé halo ona hodi organiza Selebrasaun sira ne’e, liuliu, Festivál Kulturál Rezisténsia Populár ne’e” no fó omenajen ba “ita-nia Povu korajen no reziliénsia” ne’ebé “espresa ona ho determinasaun ninia hakarak atu ukun an ba rai ida-ne’e”.

Ukun-na’in ne’e salienta katak Konsulta Populár nu’udar “marku ida iha ita-nia istória ne’ebé folin karun tebetebes ba Timoroan tomak no ema bele haree [iha Festivál Kulturál Rezisténsia Populár Nian] ida-ne’e ne’ebé ninia dignidade hatuur aas tebetebes, ne’ebé arte no kultura de’it maka bele tranzmite”. Nia hatutan katak “arte no kultura la’ós sasán luxu, ne’ebé ema labele sosa, maibé sai nu’udar sasin importante husi ita-nia umanidade no husi ita-nia istória ne’ebé hatudu ita-nia identidade no halo ita la hanesan ho sira seluk, maibé, iha tempu hanesan, halo ita sai ida de’it”.

Ministru Estadu ne’e afirma katak “Importante tebes atu haburas inisiativa sira-ne’ebé promove toleránsia no kompriensaun, no mós proteje patrimóniu materiál no imateriál husi memória koletiva” no “liuhusi selebrasaun kulturál sira no ho inisiativa sira hanesan ne’e, ita sei la haluha no ita hanoin hikas fali pasadu, ne’ebé la iha karik, ita mós sei la eziste”.