Banku Nasionál Komérsiu Timor-Leste hetan rezultadu sira pozitivu iha 2014
Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Ministru no
Porta-Vóz Ofisiál Governu Timor-Leste
Dili, loron 23 fulan-janeiru tinan 2015
Banku Nasionál Komérsiu Timor-Leste hetan rezultadu sira pozitivu iha 2014
Banco Nacional de Comércio de Timor-Leste (BNCTL) [Banku Nasionál Komérsiu Timor-Leste (BNKTL)] hato’o relatóriu ida kona-ba ninia servisu iha tinan 2014, ne’ebé hatudu katak ativu, depózitu no empresta-banku nian sira sa’e maka’as. Ho kreximentu ida ne’e no lansamentu servisu bankáriu sira liuhosi telemóvel, ne’ebé tama ona ba programa ba tinan klaran 2015 nian, Banku ne’ebé Governu Timor-Leste nian maka kaer ne’e, oras ne’e kumpri hela ninia mandatu hodi fornese asesu ba servisu finanseiru ba Timor oan sira no ba empreza mikro, ki’ik no médiu sira la’os de’it iha área urbana maibé mos iha área rurál sira.
BNCTL ne’e harii hahú ho Instituto de Microfinanças de Timor-Leste (IMFTL) [Institutu Mikrofinansas Timor-Leste nian (IMFTL)] no sai ona nu’udar banku da-huluk Timor nian bainhira, iha loron 11 fulan-jullu, tinan 2011, nia hetan lisensa bankáriu sein restrisaun ho kapitál ida hamutuk osan dólar amérika millaun $10.
Relatóriu finansairu loron 31, fulan-dezembru, tinan 2014, ne’ebé iha hela auditoria nia laran, hatudu katak ativu BNCTL nian sira sa’e ona to’o osan dolar millaun $90, ne’ebé hatudu katak iha aumentu 88% kona-ba valór sira hosi tinan 2013 nian. Karteira empresta-banku nian sira ba setór públiku sa’e to’o osan dolar millaun 26, hodi sa’e 24% no depózitu públiku nian sira sa’e to’o osan dolar millaun 64, katak hetan aumentu ida ho 105%. Kliente hirak ne’ebé hetan empresta-banku hamutuk ema na’in 17.076 no kliente hirak rai osan iha BNCTL sa’e to’o 160.446. Aumentu depózitu no kliente hirak rai osan ne’e konsidera hanesan tendénsia pozitivu ida, iha ekonomia ne’ebé buras hela iha Timor-Leste.
Iha fulan hirak ikus ne’e, BNCTL hatun taxa jurus nian, kona-ba empréstimu nian hosi 18% ba 8 to’o 14%. Kréditu uma-hela-fatin nian iha 2015 sei hetan taxa jurus nian entre 5% to’o 6%. Tanba iha 2014 ativu bankáriu sira ne’e sa’e, maka reforsu likidés nia bele ona aumenta valór kréditu nian sira hamutuk ho empresta-banku nian sira ba prazu naruk. Iha tinan 2015 no tinan hirak tuir mai BNCTL iha ona planu atu redús tan taxa jurus ba empresta-banku nian sira no mos atu kobre kustu operasionál sira no hodi kumpri norma hirak hotu hosi Banco Central [Banku Sentrál] nian.
Hahú tinan 2014 to’o 2017 sei fó prioridade ba empresta-banku ba empreza, projetu, investimentu, fundu ba servisu no ba empreza ki’ik no média empreza mikrofinansas nian sira. Banco Nacional de Desenvolvimento de Timor-Leste [Banku Nasionál Dezenvolvimentu Timor-Leste nian] ne’ebé iha ona proposta nia laran sei kaer knaar atu kompleta BNCTL, tanba nia sei konsentra iha empreza médiu no boot sira hosi setór hirak hili tiha ona, ne’ebé maka sira nia nesesidade oras ne’e la kontempla iha instituisaun finanseiru hirak ezistente.
Governu hahii BNCTL ba ninia rezultadu iha tinan 2014.
