Ensinu Sekundáriu Tékniku-Vokasionál habelar an iha Timor-Leste
Iha loron 6 fulan-setembru tinan 2016 liubá, Ministru Estadu, Koordenadór Asuntu Sosiál no Ministru Estadu Edukasaun hato’o ona rezumu ida kona-ba dadus estatístiku, polítika no atividade sira kona-ba Ensinu Sekundáriu Tékniku-Vokasionál (ESTV) ne’ebé dadaun ne’e hala’o.
Tuir dadus jerál husi Ensinu Sekundáriu tinan letivu 2016 nian, rejista totál estudante 7.938 no profesór 771 iha eskola ESTV nian hamutuk 32, privada no públika, iha nasaun laran tomak. Sidade rua ne’ebé boot liu iha nasaun ne’e, Dili no Baukau, mak iha eskola sekundária barak liu, no diferensa estabelesimentu ensinu nian ne’ebé dedika ba ESTV ladún boot, tanba Baukau iha eskola lima no kapitál Dili iha hitu.
Ensinu Sekundáriu iha Timor-Leste, fahe ba Eskola sira sekundária jerál no eskola sekundária téknika. Ensinu Sekundáriu Jerál (ESJ) nia objetivu maka prepara alunu sira atu kontinua sira-nia estudu iha Ensinu Superiór, maibé Ensinu Sekundáriu Tékniku-Vokasionál prepara ho objetivu atu fasilita alunu sira hodi bele tama lalais ba merkadu serbisu nian, ho kompeténsia téknika hirak-ne’ebé liga ba prátika profisionál, maibé ida ne’e la taka dalan ba estudante sira ne’ebé hakarak atu kontinua ba ensinu superiór.
Diferensa husi orientasaun rua ne’e bele haree momoos iha Planu Estratéjiku Edukasaun nian 2011-2030, iha ne’ebé hatuur ona objetivu sira atu aban bainrua iha distribuisaun alunu nian ne’ebé ekilibradu. Objetivu ne’ebé estabelese ona ba tinan 2015 alkansa ona, ho totál estudante 7.416 ne’ebé halo ona matríkula iha ESTV, ka 14 % husi alunu sira Ensinu Sekundáriu. Atu hateten klaru iha ne’e katak, entre tinan 2012 no 2016, persentajen ne’e 12% to’o 14% de’it, ne’ebé maka halo estudante barak estuda de’it iha Ensinu Sekundáriu Jerál.
Númeru husi eskola no alunu sira ESTV nian kontinua ki’ik liu, husi númeru eskola no alunu Ensinu Sekundária Jerál nian. Prevee katak sistema ne’ebé daudaun ne’e iha sei habelar liuhusi konversaun eskola ESJ 12, husi aumentu kapasidade ba eskola hirak ne’ebé iha ona no liuhusi kriasaun harii eskola foun sira.
Kona-ba númeru profesór sira nian, iha tinan letivu 2016, Diresaun Nasionál Ensinu Sekundáriu Tékniku Vokasionál konsidera katak natón atu hatán ba númeru alunu no turma nian ne’ebé iha. Maibé, presiza modernizasaun ida ba formasaun espesializada, ho kondisaun teknolójika ne’ebé avansadu liu, atu hadi’a rezultadu husi prosesu aprendizajen nian.
Atubele kria no hametin ligasaun entre ESTV ho mundu serbisu nian, maka foti ona medida sira iha nivel kurríkulu kursu nian sira, kriasaun manuál eskolár sira, formasaun iha kontestu serbisu nian, avaliasaun ba kapasidade profisionál, liuhusi akordu ho Sekretaria Estadu ba Polítika Formasaun Profisionál no Empregu (SEFOPE) no ho Kámara Komérsiu no Indústria (KKI). Kriasaun Kooperativa Eskolár sira no Realizasaun Feira Eskolár nian ida oras ne’e la’o dadaun ona.
Haree ba dezafiu ekonómiku no sosiál sira ne’ebé nasaun ne’e hasoru, liuliu iha nivel kualidade téknika sidadaun sira nian atu hatán ba nesesidade nasaun nian iha espesialidade profisionál oioin, Ensinu Sekundáriu Tékniku-Vokasionál sei fó satisfasaun ba merkadu serbisu nian ida ne’ebé ezijente liu ho kondisaun remuerasaun nian ne’ebé fó satisfasaun barak sira ne’ebé maka serbisu.